Hirofumi Fukunaga nem kevesebb, mint 19 találmányra lehet büszke.
Többek között vázzal, hűtőrendszerrel, kormányzással és elektronikával
kapcsolatos fejlesztések fűződnek a nevéhez.
Egy Hirofumi Fukunaga társaságában töltött rendhagyó sajtóvacsora története…
A Honda CB1100 menetpróbáján volt szerencsém közösen vacsorázni Hirofumi Fukunagával, a Honda négyhengeres motorkerékpárokért felelős tervezőgárdájának vezetőjével. Fukunaga 1977 óta dolgozik a márkánál, többek között a CBR-sorozat fejlesztésében is részt vett. A hivatalosnak induló sajtóvacsora középszintű szakézásba torkollott, melynek során számos kérdésről beszélgettünk a mérnökzsenivel. Árnyékolgatással (!) tarkított diskurzusunk közben az alábbi jegyzetek születtek, javarészt Hirofumi Fukunaga tollából, de Paul Nowers, a Honda Motor Europe – japánul igen jól beszélő – sajtósa is beszállt néha-néha.
Lelkesedésemet látva Hirofumi Fukunaga és Paul úgy döntött, megosztják velem, miként írjuk le japánul a különféle márkák neveit, és milyen kifejezésekből állnak össze a különféle elnevezések.
1. Hon Da – original ricefield – eredeti rizsföld (utalás Japánra)
2. Suzu Ki – bell tree – harang fa
3. Kuruma – kerék, illetve jármű (ez nem márkanév)
4. Kawa Saki – river inlet – folyó öböl/torkolat
5. Yama Ha – mountain leaf – hegy levél
6. Ni Rin – két kerék, kétkerekű, motor
7. Yon Rin – négy kerék, négykerekű, autó
Hirofumi Fukunaga nagyon jól ismeri az autókat is, és ami még fontosabb, rálátása van a japán piacra. Felállítottam hát neki egy márkalistát, hogy tegye őket sorrendbe a belföldi piacra gyártott modellek megbízhatósága alapján (zöld kiemelés, I. pont). Ismerve a Honda-féle hozzáállást, nem vitatom, hogy ők a legjobbak, meglepett viszont a Toyota negyedik és a Suzuki hetedik, utolsó helye. A Mitsubishi termékeiről tudtam, hogy hagynak némi kívánni valót maguk után, saját L400 4×4-em is Japánban készült, és a karosszériaelemek vastagsága, fényezése, illesztése sem a legjobb. A II. oszlop a saját véleményemet tükrözi, Hirofumi Fukunaga kért, hogy tegyem sorrendbe a gyártókat az Európában forgalmazott japán típusok minősége alapján. A ranglétra összeállításához nem néztem meg az aktuális, hivatalos sorrendet, ezek a számok saját tapasztalataimon, olvasmányaimon és szörnyűséges előítéleteimen alapszanak. A márkák köré felirkált országokat, illetve márkákat azért írtam fel, hogy a mérnök úr képben legyen, hol működnek a gyárak, és kikkel dolgoznak együtt a márkák. Persze majdnem teljesen képben volt…
A piros terület nem más, mint Japán térképe mérnök szemmel, rajta pár Hondához kapcsolódó üzemegységgel.
1 – Tokió (csak kereskedés van)
2 – Asaka (Honda R&D Asaka Center)
3 – Kumamoto (Honda Motor Co., Ltd. Kumamoto Factory)
A kékkel jelölt részen Soichiro első cégének, a Tokai Seikinek nevét írta és fordította le a Hirofumi-Nowers páros. Miként Önök is olvashatják, precision instrument, azaz precíziós eszközök (gyára).
Kihasználva a lehetőséget, Gihei és Soichiro Honda nevét is lefordíttattam, és megkértem beszélgetőpartnereimet, hogy írják le az Art Shokai-t is japánul.
1 – Gi Hei – rule/policy flat – szabad fordításban szigorú törvény
2 – Hon Da – original ricefield – eredeti rizsföld
3 – So ichi ró – sacred first boy – szentséges elsőszülött fiú
4 – Art Shokai – X first time – az első szót nem sikerült kiderítenem, a második első alkalom
Sajnos szétszerelés nélkül csak nagyon kevés alkatrészről olvasható le, hogy melyik beszállító terméke. Ez rámutat azon trendre, hogy a gyártók egyre inkább igyekeznek véka alá rejteni a partnerek neveit.
