1800 Alessandro Volta olasz fizikus elkészíti az első „kémiai” akkumulátort.

1843. november 21-én Thomas Hancock angol feltaláló szabadalmaztatja a vulkanizálási eljárást Angliában.

1844. január 30-án Charles Goodyear szabadalmaztatja a vulkanizálást az Egyesült Államokban.

Robert William Thomson

(1822. július 26.-1873. március 8.)

1846 Robert William Thomson elkészíti az első levegővel töltött abroncsot, és szabadalmaztatja Franciaországban.

1847 máciusában R.W. Thomson bemutatja abroncsait a londoni Regents Parkban, találmányát pedig az Egyesült Államokban is szabadalmaztatja. A beszámolók szerint a gumi remekül működött, de Thomson nem tudott sokat gyártani belőle, mert nem állt elegendő nyersanyag a rendelkezésére.

Rudolf Christian Karl Diesel

(1858. március 18. – 1913. szeptember 30.)

1858. március 18-án Párizsban megszületik Rudolf Christian Karl Diesel.

1859 Gaston Plante francia fizikus feltalálja a tölthető ólomakkumulátort.

1861. szeptember 23-án megszületik Robert Bosch.

Adam Opel

(1837. május 9. – 1895. szeptember 9.)

1862. január 21-én Adam Opel Rüsselsheimben megalapítja az Adam Opel AG-t, és varrógépek gyártásába kezd.

1867 René Panhard betársul a Perin et Pauwels faipari gépgyárba, a cég neve Perin, Panhardra & Co. -ra változik.

Giovanni Battista Pirelli

(1848. december 27. – 1932. október 20.)

1872. január 28-án Giovanni Battista Pirelli megalapítja a G. B. Pirelli & C. Spa-t.

1873 Émile Levassor betársul a Perin, Panhardra & Co. -ba.

1875 A Perin, Panhardra & Co. gázmotorok gyártásába kezd Deutz licenc alapján.
1875. április 2-án a kanadai Oshawában világra jön Walter Percy Chrysler.

Galamb József

(1881. február 3. – 1955. december 4.)

1881. február 3-án Makón megszületik Galamb József.

1882 Armand Peugeot bemutatja velocipédjeit.

1883 Párizsban megalakul a De Dion, Bouton et Trépardou cég, ismertebb nevén a De Dion-Bouton. Korának legnagyobb automobil manufaktúrája volt.

1885. február 10-én Edward J. Claghorn szabadalmaztatja a biztonsági övet.

1886 Meghal Jules Perin, a Perin, Panhard & Co. neve Panhard et Levassorra változik.

John Boyd Dunlop

(1840. február 5. – 1921. október 23.)

1887 John Boyd Dunlop pneumatikus abroncsokat készít fia triciklijére.

1888 Dunlop szabadalmaztatja a levegővel töltött abroncsot.

1888. május 28-án megalakul a Michelin Tire Company.

1889 Armand Peugeot és Léon Serpollet háromkerekű gőzkocsikat készít, szám szerint négy darabot.

1889 Édouard Michelin irányítása alá veszi és átszervezi a családi vállalkozást, egyúttal nevét Michelin & Co.-ra változtatja.

Armand Peugeot

(1849. március 26. – 1915. január 2.)

1890 Armand Peugeot vásárol két – Daimler – motort a Panhard&Levassortól.

1890 A Panhard-Levassor piacra dobja első járművét. Hajtásáról Daimler licenc alapján gyártott motor gondoskodik.

1890 Émile Levassor feleségül veszi Eduard Sarazin özvegyét, Lousie Sarazint.

1891 John Boyd Dunlopot megfosztják szabadalmától Thomson „miatt”.

1892 A Michelin előrukkol a cserélhető gumival.

1892. feburár 23-án Rudolf Diesel szabadalmaztatja a dízelmotort (RP 67207, Arbeitsverfahren und Ausführungsart für Verbrennungsmaschinen).

1893 Bramah Joseph Diplock kidolgozza a négykerékhajtási és -kormányzási rendszert.

Charles Edgar Duryea

(1861. december 15. – 1938. szeptember 28.)

1893. szeptember 20-án megejtik az első benzinmotoros amerikai autó „közúti” tesztjét. A járművet Charles és Frank Duryea építette Massachusetts-ben. Garázsuk címe : 47 Taylor Street, Springfield volt. Az autót ma az Egyesült Államok Nemzeti Múzeumában lehet megtekinteni.

1894 Az első Grand Prix verseny

1894 Alfred Vacheron részt vesz a Párizs-Rouen versenyen egy négy lóerős Panhard&Levassorral. A feljegyzések alapján ő használt először kormánykereket az addig megszokott irányítókar helyett.

1895 A Michelin fivérek rajthoz állnak saját készítésű autójukkal a Párizs-Bordeaux-Párizs versenyen. Az Éclair felnijein a testvérek által készített levegővel töltött gumiabroncsai feszültek, ezek voltak a világ első pneumatikus autógumijai.

Václáv Laurin

(1865. október 16. – 1930. december 4.)

1895 Václáv Klement és Václáv Laurin összeáll, és Mládá Boleslávban megalapítják a Laurin&Klement vállalatot, a Skoda elődjét.

Václáv Klement

(1868. október 16. – 1938. augusztus 10.)

1895. szeptember 21-én megalakul a Duryea Motor Wagon Company, az Egyesült Államok első autógyára.

1895. november 28-án leintik az első egyesült államokbeli autóversenyt. A győztes Frank Duryea és saját építésű autójuk.
1896 Megtörténik az első autóbaleset. Bridget Driscoll 44 éves croydoni anya kirepült a kocsiból, mikor Arthur Edsell nekihajtott egy álló autónak a londoni Crystal Palace mellett. A halottkém a balesetet követően azt nyilatkozta: „remélem, hogy ilyesmi soha többet nem történik”. (Forrás: Itt).

Émile Levassor

(1843. június 21. – 1897. április 14.)

1897 Émile Levassor életét veszti a Párizs-Marseille versenyen.

1897 Auguste Joseph Frederic Georges Latil szabadalmaztatja a tengelycsuklót.

1897. február 17-én a Müncheni Műszaki Főiskolán Rudolf  Diesel bemutatja a világ első dízel motorját (egy henger, négy ütem, öt lóerő).

Ransom Eli Olds

(1864. június 3. – 1950.  augusztus 26.)

1897. augusztus 21-én Ransom Eli Olds megalapítja az Olds Motor Vehicle Company-t.

1899 Ferdinand Porsche épít egy négykerékhajtású elektromos járművet a Hofwagenfabrik Ludwig Lohner & Co. részére.
1899. Megszületik az első „Skoda”, a Laurin&Klement Slavia motorkerékpár.
1899. február 25-én Louis, Marcel és Fernand Renault megalapítja a Société Renault Fréres társaságot.
1899. november 14-én August Horch életre hívja az August Horch & Cie.-t Kölnben.

Giovanni Agnelli

(1866. augusztus 13. – 1945. december 16.)

1899. július 11-én Torinóban Giovanni Agnelli bejegyezteti a Fiat S.p.A., (Fabbrica Italiana Automobili Torino) vállalatot.

1901 Wilhelm Maybach elkészíti a dobfék kezdetleges változatát.

1902 Louis Renault tökéletesíti és szabadalmaztatja a dobféket.

1903 Bemutatkozik az első belsőégésű motorral szerelt négykerékhajtású autója, a Spyker 60 H.P.
1903. június 16-án Lansingben megalakul a Ford Motor Company

Torao Yamaba (középen) és családja 1904-ben

1904 Torao Yamaba megépíti a második japán gépjárművet, egy 25 lóerős, kéthengeres, tízfős gőzkocsit.

1905 Galamb József felvételt nyer a Fordhoz.

1905 Alfred Büchi svájci mérnök szabadalmaztatja a turbófeltöltőt.

Soichiro Honda

(1906. november 17. – 1991. augusztus 5.)

1906. november 17-én Hamamatsuban megszületik Soichiro Honda.

1907. március elsején megszületik Barényi Béla mérnök, feltaláló.
1908. szeptember 16-án létrejön a Buickot birtokló General Motors Company, élén William C. Duranttal.

Michio Suzuki

(1926. október 2. – 1998. május 31.)

1909 Michio Suzuki megalapítja a Suzuki Loom Works vállalatot.
1909 August Horchot „kitúrják” a August Horch & Cie.-ből, folytatásként megalapítja a Horch Automobil-Werke GmbH-t.
1910 Megkezdődik az első Audi gyártása. A 10 és 22 lóerős változatokban készülő Type A Sport-Phaeton Zwickauban készül.

Henry Ford

(1863. július 30. – 1947. április 7.)

1913 Henry Ford megtervezi az első futószalagot. Ezzel sikerült elérni, hogy 93 perc alatt elkészüljön egy autó.

1913. szeptember 29-én Antwerpenben hajóra száll Rudolf Diesel. A mérnök az éjszaka során eltűnik a hajóról, ágyát érintetlenül találják, holttestét pár nap múlva a tengerben találták meg. Egyes feltételezések szerint Dieselt a kőolajcégek tették el láb alól, ő ugyanis a növényi alapú olajok használatát forszírozta. Mások úgy vélik, az Angliába utazó Diesel tengeralattjáró-motorok gyártásában kívánt segédkezni a briteknek, ezért a német titkosszolgálat „vonta ki a forgalomból”.

1910 Alfred Büchi elkészíti az első működőképes turbós motort, melynek alapját egy kéthengeres Murray-Villat gyártmányú erőforrás adja.

1915 Arthur William Savage szabadalmaztatja a radiális gumiabroncsot.
1917. július 21-én bejegyzik a Bayerische Motoren Werke AG-t.
1920  Létrejön a Toyo Cork Kogyo Co., Ltd-t, a Mazda elődjét.

1920 Guido Fornaca, a Fiat mérnöke elkészíti a ma MacPhersonként ismert futóműrendszer terveit.

1923 A Michelin bemutatja az első alacsony nyomású személyautó abroncsot (2,5 Bar). A Michelin Comfort 1500 km-es futásteljesítménnyel büszkélkedhetett.
1924. május elsején a Benz&Cie és a Daimler Motoren Gesellschaft együttműködési szerződést ír alá.
1925. június 6-án Walter Chrysler átszervezi Maxell Motor néven futó vállalatát, és Chrysler Corporationként viszi tovább.
1926. június 28-án Daimler-Benz AG néven egyesül a Benz&Cie és a Daimler Motoren Gesellschaft.

Felix Heinrich Wankel

(1902. augusztus 13. – 1988. október 9.)

1929 Felix Heinrich Wankel szabadalmaztatja a Wankel-, más néven bolygódugattyús motort.

1930 A Michelin szabadalmaztatja a „beépített belsőt”, a belső nélküli abroncs elődjét.
1931 Elkészül az első Mazda, a Mazda-Go.
1932 A Polskie Zakłady Inżynieryjne (Polish Engineering Works, PZInż) elkezdi gyártani a Fiat 508-ast.
1932 Az Audi egyesül a DKW, a Horch és a Wanderer cégekkel, így létrejön az Auto Union.

1933 A Citroen megépíti az első dízelmotoros személyautót, a Citroen Rosalie-t. Erőforrását Sir Harry Ricardo tervezte. A gázolajos motorokra vonatkozó jogi szabályozások miatt az autó nem kerülhetett forgalomba.
1934 Yoshisuke Aikawa leválasztja és kibővíti Tobaga Casting Co.járműalkatrész divízióját, ami Nissan Motor Co., Ltd. néven leányvállalatként folytatja működését.

1936 A Bosch szabadalmaztatja a blokkolásgátlót (ABS).

1936 A Mercedes-Benz piacra dobja az első szériagyártású dízel autóját. A2545 köbcentis, négyhengeres, felülszelepelt erőforrással gyártott 260D 45 lóerő teljesített percenkénti 3000-es főtengelyfordulatnál. Az autó súlya 1530 kg, végsebessége 95 km/óra volt.
1937. május 28-án életre hívják a Gesellschaft zur Vorbereitung des Deutschen Volkswagens mbH-t, azaz a Német népautó gyártását előkészítő társaságot.
1937. augusztus 28-án Kiichiro Toyoda megalapítja a Toyota Motor Company.-t.
1938. szeptember 16-án a Gesellschaft zur Vorbereitung des Deutschen Volkswagens mbH-t Volkswagenwerk GmbH-ra nevezik át.
1940. június 22-én a Banco Urquijo (többek között a Hispano-Suiza tulajdonosa) megalapítja a SEAT elődvállalatát, a Sociedad Ibérica de Automóviles de Turismót (S.I.A.T.)
1940. augusztus 18-án meghal Walter Chrysler.
1942. március 3-án 460 tonna bombát dobnak a billancourti Renault gyárra.
1945. január elsején náci kollaboránsnak nyilvánítják Louis Renault-t, gyárát pedig január 16-án Régie Nationale des Usines Renault néven államosítják.

1946 A Michelin piacra dobja az első szériagyártású radiális gumiabroncsot.

1947. Barényi Béla szabadalmaztatja a deformálódó kormányoszlopot.
1948 augusztus 17-én törlik a cégnyilvántartásból az oroszok által teljesen leszerelt Auto Union AG-t. A zwickaui gyár Automobilwerk Zwickau néven dolgozik tovább.
1948. szeptember 24-én Soichiro Honda bejegyezteti a Honda Motor Company-t.
1949. szeptember 3-án Ingolstadtban megalapítják az új Autó Uniont.

1949 Debütál az első MacPherson rendszerű első futóművel szerelt személyautó, a Ford Vedette. Tervezője, Earle Steel MacPherson Guido Fornaca korábbi szabadalmat dolgozota át.
1950. május 9-én létrejön a Sociedad Española de Automóviles de Turismo, S.A., azaz a S.E.A.T. Az állami vállalat kezdőtőkéje 600 millió peseta.
1951 A Hatsudoki Seizo Co., Ltd. neve Daihatsu Motor Co., Ltd.-re változik.

1951 Barényi Béla szabadalmaztatja a gyűrődőzónát.

1952 Barényi Béla szabadalmaztatja a biztonsági utascellát és a deformálódó kormányoszlopot.

1952 Suzuki Power Free néven piacra dobják az első Suzuki motorkerékpárt.
1953. július 15-én az első Ötéves Terv első évében megalapítják az első kínai autógyárat, a FAW-t (First Automobile Works).Ugyanezen a napon a Fuji Kogyo, Fuji Jidosha Kogyo, Omiya Fuji Kogyo, Utsunomiya Sharyo és Tokyo Fuji Sangyo összevonásával megszületik a Fuji Heavy Industries.
1953. november 14-én legördül a futószalagról az első Seat, a Fiat 1400 tervei alapján készülő Seat 1400.
1954 A Suzuki Loom Manufacturing Company neve Suzuki Motor Co., Ltd.-re változik.
1954 Együttműködési szerződést ír alá a Daimler-Benz AG és a Tata Sons. A megállapodással létrejön a Tata Motors.
1954 Legördül a futószalagról az első Subaru, az 1500. FG4A típuskódú motorja a Peugeot 202-ből származik, megjelenése a Peugeot 404-re emlékeztet.

1955 A Zastava megszerzi a Fiat több modelljének gyártási jogát.

1955 Bemutatkozik a Ford Thunderbird, a világ első állítható kormánykerékkel felszerelt autója.

1955. december 4-én meghal Galamb József.

1957. február elsején elkészül az első üzemképes Wankel-motor. A jelenkor bolygódugattyús aggregáttal szemben itt nem csak a dugattyú, hanem a  blokk is forgott. A motor a DKM 54 kódot kapta, teljesítménye 21 lóerő volt.

1957 Megjelenik az első négy tárcsafékkel szerelt személyautó, a Mercedes-Benz 300 SL.

Nils Ivar Bohlin

(1920. július 17. – 2002. szeptember 26.)

1958 Nils Ivar Bohlin, a Volvo mérnöke szabadalmaztatja a „Basics of Proper Restraint Systems for Car Occupants” találmányt, azaz a hárompontos biztonsági övet.

1958 Személyautó-gyártásba kezd a FAW. Első modelljük egy luxusautó, típusneve Hong Qi.

1958 A Daimler-Benz megvásárolja az Auto Union részvények 87 százalékát.
1959 A Daimler-Benz a teljes Auto Uniont bekebelezi.

1959. augusztus 13-án legördül a gyártósorról az első hárompontos biztonsági övvel kínált szériagyártású  személyautó.

1962 Bemutatkozik a Fiat 600 alapjaira épülő Zastava 750.

Ferruccio Lamborghini

(1916. április 28. – 1993. február 20.)

1963. október 30-án Ferruccio Lamborghini megalapítja az Automobili Lamborghini S.p.A.-t.
1964 A Volkswagen megvásárolja az Auto Union 50 százalékát, ami az ingolstadti gyárat is magában foglalta.

1964 Debütál az első Wankel-motoros autó, az NSU Spider.
1965. január elsején a Volkswagenwerk megszerzi az Auto Union GmbH-t a Daimler-Benztől.
1966 Fiat segédlettel felépül a togliatti AvtoVaz gyár.
1967. A Fiat felvásárolja az Autobianchit.
1967. december 29-én Chung Ju-yung megalapítja a Hyundai Motor Company-t.
1968 A Nissan 20 százalékos tulajdonrészt szerez a Fuji Heavy Industries-ban.
1969 A Fiat tulajdonrészt vásárol a Ferrariban és a Lanciában egyúttal átveszi a két cég irányítását.
1969 Az Auto Union egyesül az NSU-val.

1971 A Buick (GM) bemutatja a MaxTrac-ot, a kipörgésgátló elődjét.

1973 Olajválság

1974 A Pirelli szabadalmaztatja a széles futófelületű, alacsony oldalfalú radiál gumit.
1976. április 9-én a Peugeot S.A. megszerzi a Citroen 89,95 százalékát, egyúttal létrejön a Peugeot Société Anonyme, más néven a PSA.
1977 Piacra dobják a Fiat licenc alapján épülő motorral és váltóval gyártott Lada Nivát.

1979 Olajválság

1981 Bemutatkozik a világ első övfeszítővel és légzsákkal szerelt szériagyártású autója, a W126-os Mercedes S-osztály.

1984 A Michelin kifejleszti a radiális motorkerékpár-gumit.
1985 Yugo márkanévvel piacra lép a Zastava az Amerikai Egyesült Államokban.
1986 Li Shufu átalakítja hűtőszekrény-gyárát, és Geely néven futtatja tovább.
1986 A Honda létrehozza az Acura márkát.

1987 áprilisában a Chrylser döntő többséget szerez a Lamborghiniben.
1987 A Nissan létrehozza az Infinitit.

1987 Porsche 944 Turbo, az első autó utasoldali légzsákkal.

1987 Színre lép az első vezetőoldali légzsákkal szerelt japán autó, a Honda Legend.
1989 A Toyota létrehozza a Lexust.

1990 Olajválság
1991. április 16-án a Volkswagen AG. 30 százalékot vásárol a Skodában.
1991. augusztus 5-én Tokióban meghal Soichiro Honda.
1994 A BMW felvásárolja a Rover Csoportot (Rover, Land Rover, MG, Austin, Morris)

1994 A Volvo 850-ben bemutatkozik az első oldallégzsák.
1995  Daewoo felvásárolja az FSO-t.

1997. március 27-én létre jön a Renault-Nissan Alliance néven elhíresült együttműködési szerződés, melynek keretein belül a két cég „tulajdonrészt szerez egymásban”. A Renault 36,8 százalékot vásárol, míg a Nissan 15 százalékhoz jut hozzá.

1997 A BMW 5-ös és 7-es szériában (MY1998) bemutatkozik az első függönylégzsák, ami a fejet védi az oldalirányú ütközések során. A rendszer a Head Protection System (HPS) nevet kapta.

1997 Bemutatkozik a Toyota Prius, a világ első sorozatgyártású hibridautója.
1998 Egyesül a Daimler-Benz  AG és a Chrsyler Corporation. A cég DaimlerChrysler néven működik tovább.

1997 Piacra dobják az új Kia Sportage-t (MY1998), a világ első térdlégzsákkal szerelt autóját.
1998 A Volkswagen AG. 110 millió  euróért megvásárolja a Lamborghinit.
1999 Az észak-koreai Egyesítési Egyház létrehozza a Pyeonghwa Motors vállalatot.
1999 A Toyota 51 százalékos részesedést szerez a Daihatsuban, ezzel átveszi a cég irányítását.
2000 május 30-án a Skoda összes részvénye a Volkswagen AG. birtokába kerül.
2000 A BMW eladja az MG-t, a Rovert, és a Land Rovert is.  Előbbi kettőt a Phoenix Consortium, utóbbit a Ford veszi át.
2001 Bemutatkozik az új Mini.

2002. szeptember 26-án szívrohamban meghal Nils Bohlin, a hárompontos biztonsági öv feltalálója.
2006 márciusában a Daihatsu kivonul Ausztráliából.

2006 A Honda bemutatja az új Gold Winget, a világ első légzsákkal szerelt sorozatgyártású motorkerékpárját.
2007. augusztus 3-án különválik a Chrysler és a Daimler. Előbbi Chrysler Holding Inc., utóbbi Daimler AG néven folytatja tevékenységét.
2008 január elsején leleplezik a Tata Nanót.
2008 A Tata Motors felvásárolja a Jaguart és a Land Rovert, egyúttal a Daimler, Rover és Lachester márkanevek használati jogát.

2008 A Toyota IQ-ban debütál a világ első hátsó (fej)légzsákja.
2009 februárjában Chris Bangle elhagyja a BMW-t.
2009. április 30-án a Fiat és a Chrysler együttműködési szerződést ír alá.
2010 A Volkswagen AG 19,9 százalékos tulajdonrészt szerez a Suzuki Motor Company-ben.
2010. április 7-én a Renault-Nissan páros együttműködésre lép a Daimler AG-tal.