Iszogatás Hirofumi Fukunagával (drinking with Hirofumi Fukunaga)

 Autó, Életrajz, Érdekesség, Interjú, Motorkerékpár, Statisztika, Technika   Iszogatás Hirofumi Fukunagával (drinking with Hirofumi Fukunaga) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
febr 112013
 
Hirofumi Fukunaga nem kevesebb, mint 19 találmányra lehet büszke.
Többek között vázzal, hűtőrendszerrel, kormányzással és elektronikával
kapcsolatos fejlesztések fűződnek a nevéhez.
 

Egy Hirofumi Fukunaga társaságában töltött rendhagyó sajtóvacsora története…

A Honda CB1100 menetpróbáján volt szerencsém közösen vacsorázni Hirofumi Fukunagával, a Honda négyhengeres motorkerékpárokért felelős tervezőgárdájának vezetőjével. Fukunaga 1977 óta dolgozik a márkánál, többek között a CBR-sorozat fejlesztésében is részt vett. A hivatalosnak induló sajtóvacsora középszintű szakézásba torkollott, melynek során számos kérdésről beszélgettünk a mérnökzsenivel. Árnyékolgatással (!) tarkított diskurzusunk közben az alábbi jegyzetek születtek, javarészt Hirofumi Fukunaga tollából, de Paul Nowers, a Honda Motor Europe – japánul igen jól beszélő – sajtósa is beszállt néha-néha.

Lelkesedésemet látva Hirofumi Fukunaga és Paul úgy döntött, megosztják velem, miként írjuk le japánul a különféle márkák neveit, és milyen kifejezésekből állnak össze a különféle elnevezések.

1. Hon Da – original ricefield – eredeti rizsföld (utalás Japánra)

2. Suzu Ki – bell tree – harang fa

3. Kuruma – kerék, illetve jármű (ez nem márkanév)

4. Kawa Saki – river inlet – folyó öböl/torkolat

5. Yama Ha – mountain leaf – hegy levél

6. Ni Rin – két kerék, kétkerekű, motor

7. Yon Rin – négy kerék, négykerekű, autó

 

Hirofumi Fukunaga nagyon jól ismeri az autókat is, és ami még fontosabb, rálátása van a japán piacra. Felállítottam hát neki egy márkalistát, hogy tegye őket sorrendbe a belföldi piacra gyártott modellek megbízhatósága alapján (zöld kiemelés, I. pont). Ismerve a Honda-féle hozzáállást, nem vitatom, hogy ők a legjobbak, meglepett viszont a Toyota negyedik és a Suzuki hetedik, utolsó helye. A Mitsubishi termékeiről tudtam, hogy hagynak némi kívánni valót maguk után, saját L400 4×4-em is Japánban készült, és a karosszériaelemek vastagsága, fényezése, illesztése sem a legjobb. A II. oszlop a saját véleményemet tükrözi, Hirofumi Fukunaga kért, hogy tegyem sorrendbe a gyártókat az Európában forgalmazott japán típusok minősége alapján. A ranglétra összeállításához nem néztem meg az aktuális, hivatalos sorrendet, ezek a számok saját tapasztalataimon, olvasmányaimon és szörnyűséges előítéleteimen alapszanak. A márkák köré felirkált országokat, illetve márkákat azért írtam fel, hogy a mérnök úr képben legyen, hol működnek a gyárak, és kikkel dolgoznak együtt a márkák. Persze majdnem teljesen képben volt…

A piros terület nem más, mint Japán térképe mérnök szemmel, rajta pár Hondához kapcsolódó üzemegységgel.

1 – Tokió (csak kereskedés van)

2 – Asaka (Honda R&D Asaka Center)

3 – Kumamoto (Honda Motor Co., Ltd. Kumamoto Factory)

A kékkel jelölt részen Soichiro első cégének, a Tokai Seikinek nevét írta és fordította le a Hirofumi-Nowers páros. Miként Önök is olvashatják, precision instrument, azaz precíziós eszközök (gyára).

 

Kihasználva a lehetőséget, Gihei és Soichiro Honda nevét is lefordíttattam, és megkértem beszélgetőpartnereimet, hogy írják le az Art Shokai-t is japánul.

1 – Gi Hei – rule/policy flat – szabad fordításban szigorú törvény

2 – Hon Da – original ricefield – eredeti rizsföld

3 – So ichi ró – sacred first boy – szentséges elsőszülött fiú

4 – Art Shokai – X first time – az első szót nem sikerült kiderítenem, a második első alkalom

Látogatás a Reanult tangeri gyárában, tehát az Usine Plant csarnokaiban

 Autó, Beszállítói címkék, Gyárlátogatás, Technika, Történelem   Látogatás a Reanult tangeri gyárában, tehát az Usine Plant csarnokaiban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
febr 062013
 

Usine Plant

Köszöntés az összeszerelő-üzem bejáratánál. Váltott műszakban
négyezer fő dolgozik a Usine Plant futószalagjain
 

Körséta az Usine Plant területén

2012 decemberében volt szerencsém megfordulni a Renault által épített Usine gyáregységben, ahol jelenleg Dacia Lodgy-k és Dacia Dokkerek készülnek, s a jövőben vélhetően Nissanokat is összeszerelnek majd. A látogatás nagyon jól sikerült, igyekeztem feltérképezni, hogy milyen szerszámokkal dolgoznak, illetve, hogy milyen cégektől veszik a szerszámok. Íme a képes beszámoló:

 

A karosszériaelemeket hatalmas AIDA  présgépekkel készítik.  Az AIDA céget 1917-ben alapították Tokióban,
a vállalat tevékenysége fémmegmunkálásra irányul. Présgépeik és robotjaik a világ minden táján megtalálhatók,
jelenleg 80 ezer berendezésük dolgozik  különféle gyártóknál, a legerősebb prés 4000 tonnás nyomóerőt képes kifejteni.

 

 
Az AIDA 2004-ben felvásárolta a szintén fémmegmunkáló szerszámok készítésére
szakosodott Manzoni and Rovettát. Az olasz cég állítólag közel száz éves múltra lehet büszke,
de semmi infót nem találtam róla, régi honlapjukat törölték,
az AIDA weboldalán nem térnek ki rájuk külön.
 
Ezeket a présformákat helyezik be a gépbe (kettő van egymáson).
 
Hála a remek présgépeknek, ilyen szép Dokker karosszérialemezeket készíthetnek Marokkóban
 
Bizonyos elemeket kézi ponthegesztővel illesztenek össze, ezt a munkafolyamatot gyakorolják a leendő
alkalmazottak az összeszerelő-üzem mellett kialakított oktatási központban. Az ún. integrált kézi trafópisztolyokat
(manual integrated trafo gun) a torinóiszékhelyű, 1970-ben alapított GF Welding készíti.
 
A trafópisztolyok igen nehezek, ezért mozgópályás elektromos emelőkön függenek. A francia Verlinde emelők gyártására szakosodott, a cég története egészen 1858-ig (!) nyúlik vissza, mikor is végtelenített csigákat kezdtek gyártani a
francia haditengerészet számára. Magyarországi képviseletük nincs.
 
Bizonyos ponthegesztési műveleteket ABB mozgókarok segítségével végeznek. Hihetetlen, de az  zürichi ABB
1883-ban jött létre, és azon kevés vállalkozások közé tartozik, melyek talpon tudtak maradni a piaci versenyben.
Az ABB csoport jelenleg 100 országban van jelen és 145 000 főt foglalkoztat. Fejlesztéseik a robottechnika mellett
többek között irányítástechnikára, elektromos hajtású járművek töltési infrastruktúrájára, erőátviteli termékekre,
erősáramú kábelekre és kábelszerelvényekre, valamint motorokra és generátorokra irányulnak.
 
Ilyen vezérlőegységek irányítják a robotokat. Az adatbevitelt IRC5 típuskódú kontroller teszi lehetővé,
a szoftver neve is ABB Robotware – IRC5. Ez számos ívhegesztő funkciót tartalmaz, az időzítési szekvenciák és a
hegesztési hibák is könnyen konfigurálhatók a segítségével.
 
 Ha elkészült az autó, próbapadra helyezik, amit a BEP biztosít a Renault-csoport számára.
A Burke E. Porter Machinery Company 1953-ban jött létre Michiganben, eleinte fűrészgépek és
hab-, illetve szivacsvágók gyártásával foglalkoztak. A vállalat 1955-ben kezdett járműipari
berendezésekkel foglalkozni, azóta különféle próbapadokat és automatizált abroncsszerelő-sorokat
is készítenek. Egy ilyen paddal vizsgálható többek között az ABS, az ESP, a kézifék, a váltó, a légzsákok állapota, a
sebességmérő pontossága, és mérhető a vibráció, a fékerő, a károsanyag-kibocsátás, valamint a guminyomás.
 
Még a próbafülke ajtaját is külön cég gyártja. A flexibilis ipari kapukat készítő, francia Nergeco
1981-ben alakult, 2009-ben már 24 millió eurós forgalmat bonyolítottak és 145 alkalmazottjuk volt.
 
 
Az 1980-ban életre hívott Irmao Sousa portugál cég, két fő partnerük a PSA és a Renault-csoport.
Termékpalettájuk állványokat és szállítókereteket vonultat fel, a képen látható zártszelvény szerkezeten
a fényezés során mozgatják a járműveket.
 
 
Ez a kép sajnos bemozdult, kérem a műértő közönség szíves elnézését. Kárpótlásként ez egy 440-480 voltról
üzemeltethető TEE (Türk General Elektrik Endüstrisi A.Ş.) villanymotor, ami akár 51,8 kW, azaz majd’
70 lóerő leadására is képes. A TEE török cég, 1965-ben hozták létre, majd 1999-ben összeolvadt az Arcelikkel.
 
 

A Renault Group Marokkóban

 Autó, Technika   A Renault Group Marokkóban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
dec 102012
 

Usine Renault Plant, azaz Renault összeszerelő-üzem Tangerben
 

2011-ben 112 000 autót adtak el Marokkóban. Az utakon 1,5 millió személyautó fut, átlagos életkoruk 9-10 év. A Renault és a Dacia vezeti a piacot, 17 és 19,9 százalékos részesedéssel. A Renault Group 84 éve van jelen az országban, tavaly 64 kereskedésen keresztül 41 ezer járművet értékesített. Két gyár van Marokkóban, az egyik dél-kelet Casablancán (), a másik kb. 20 kilométerre dél-keletre Tangertől. Előbbi Kangoo-t és Kangoo Express-t gyárt a belföldi piacra, illetve Logant a francia, valamint spanyol piacra. Emellett 2009 óta Sanderókat is összeszerelnek, tavaly összesen 57002 autó készült itt. A tangeri üzemegység 2012-ben indult, a Dacia Lodgy-t és a Kangoo testvérét, a Dacia Dokkert gyártják itt. A tervek szerint 2012 végén már 4000 lesz az alkalmazottak száma, az éves termelés pedig 170 000 autó lesz. 2013-ban már óránként 60, éves szinten 400 ezer (!) autót szeretnének gyártani. A gyáregység 6000 munkahelyet teremt közvetlenül, és 30 ezret közvetve.

 

A casablancai üzemben Daciák és Renaultok összeszerelését végzik. A SOMACA (Société Marocaine de Constructions Automobiles) egykoron különálló cég volt, ma a Renault tulajdona.
Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.