1991 Archives - Járműnapló.hu

Toyota Corolla modelltörténet és típushibák

Autó, Statisztika, Technika, Történelem a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

nov 132013

Toyota Corolla modelltörténet

1966 november – 1969 – Toyota Corolla I. generáció, E10 kétajtós szedán. Tengelytáv 228,5 cm. Tatsuo Hasegawa tervezte. 1100 köbcenti.

1967 május – Négyajtós szedán és háromajtós kombi.

1968 árpilis – Kétajtós kupé Corolla Sprinter néven.

1970 – 1973 – Toyota Corolla II. generáció, E20 Tengelytáv 233,5 cm. Volt ötajtós kombi.

1971 augusztus – Toyota Sprinter négyajtós szedán.

1972 március – érkezik a nagy teljesítményű Corolla Levin és Sprinter Trueno.

1973 – 1976 – Toyota Corolla III. generáció, E30 Corolla, E40 Sprinter. Corolla tengelytáv 237 cm. Párhuzamosan árulták az előző szériát is egy ideig.

1976 – 1979 – Toyota Corolla IV. generáció, E50 Corolla, E60 Sprinter. Corolla tengelytáv 240 cm.

1979 – 1983 – Toyota Corolla V. generáció, E70, AE86 hátsókerekes változat Trueno és Levin néven. Szedán tengelytáv 243 cm.

1984 – Japánban bemutatkozik a rövid, csapotthátú változat Corolla FX néven.

1985 – Chevrolet Novaként megjelenik az amerikai piacon

1987 május – 1991 – Toyota Corolla VI. generáció, E90, a Sprinter változat Holden Nova (Ausztrália) és Geo Prizm (USA) néven is futott. Szedán tengelytáv maradt 243 cm, de két centivel szélesebb lett a modell.

1987 október – Debütál az összkerékhajtású szedán. Első kerekes lesz a Toyota Corolla Levin és a Sprinter Trueno.

1991 június – 1995 – Toyota Corolla VII. generáció, E100, AE101 Corolla Levin volt a kupé. Tengelytáv 246,5 cm.

1991 szeptember – Elkezdődik a kombi forgalmazása.

1992 május – Japánban kapható az új Corolla FX, valamint a keménytetős Corolla Ceres és Sprinter Marino.

1995 május – 2000 – Toyota Corolla VIII. generáció, E110.Pakisztánban 2003-ig gyártották.

1997 – Európában és az Egyesült Államokban is megkezdődik az Toyota Corolla E110 értékesítése. Európában három- és ötajtós kivitelben, valamint kombiként forgalmazták, utóbbi a Sprinter Carib formáját kapta. Amerikában Chevrolet Prizm néven is árulták. Bemutatkozik a Corolla Verso, japánban Corolla Stacio. A Kanto Autoworks készítette.

1998 és 1999 között hat kontinensen gyártották.

2000 november – Toyota Corolla IX. generáció bemutatkozik Japánban. E120, E130. Tengelytáv 260 cm.

2001 – Érkezik a második generációs Corolla Verso. Ez már Európában is kapható.

2002 – Ráncfelvarrás.

2004 – Toyota Corolla Verso ráncfelvarrás. A gyártás Törökországba, Adapazari-be költözik.

2006 október – Toyota Corolla X. generáció színre lép.

2012 május – Érkezik a XI. generáció.

2012 október – Világméretű visszahívás az ablakemelők kapcsolótáblájának hibája miatt.

2013 – XII. generáció. Törökországban (Sakarya) készül az európai változat.

Tatsuo Hasegawa (1916. február 8. – 2008. április 29.)

Típushibák

Kijegyzetelem a különféle tulajdonosi véleményeket gyűjtő weboldalakon leírt hibákat. Számmal jelölöm, hogy melyik hibát hányan említik.

Toyota Corolla 2002-2006

kényelmetlen ülés – 6

üléshuzatok párára foltosodnak

klímaszivárgás – 4

immobilizer

kormánymű – 2

zörgő műszerfal, kárpitok – 5

kézifék – 2

kombi csomagtartózár

váltó (pl. az egyes és a tolatófokozat nem kapcsolható, szinkrongyűrű) – 4

kormánykapcsoló meghibásodása

műszerfalvilágítás

műszeregység

ablakmozgató motor – 2

féktárcsák idő előtti kopása, hullámosodása – 5

futómű billeg – 6

tompított izzók sűrű cseréje – 8

D4D – differenciálmű hézagolóalátétje elmozdul, szétkopnak a fogaskerekek, sokat fogyaszt 3, gyenge 3, rövid, drága a szervizciklus 2,vízpumpa,

1.4 benya – sokat fogyaszt 9, gyenge 6, hangos, fullad 3

1.6 benya – sokat fogyaszt

1.8 TS – láncátugrás 110 ezernél

Toyota Corolla 2007-2013

zörgés – 3

izzók – 2

műszerfalvilágítás –

fékcsere – 2 hátul a csapok berohadnak

antenna –

abs jeladó –

klímakompresszor –

váltócsapágy –

generátor –

karcolódó műanyagok – 2

1,6 benya – olajfogyasztás, olajcsere, sokat fogyaszt

2.0 d4d – motorcsere, egr csere, üzemanyag-szivattyú, turbócsere

1.4 d4d – olajszivattyú, turbó

Hol gyártják, gyártották:

USA, Mississippi

Japán

Dél-Afrika (pl. Corolla Sportivo)

Törökország

Anglia

Kanada, Toronto. 1988-ban nyitott a gyár, eleinte csak négyajtós Corollák készültek. Most már Matrix, RAV4, RAV4 EV és Lexus RX modellt is gyártanak.

Források:

TMC

http://mjs.home.xs4all.nl/corollastory.html

Népítélet

Wikipedia

Smith&Marton archív

Seat Toledo modelltörténet (Seat Toledo modelhistory)

Autó, Történelem a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

jún 142013

1991-1998 – Seat Toledo I. generáció (Typ 1L)

1992 – Az év autója Portugáliában

1996 – Ráncfelvarrás

Ezt volt az első Seat modell, amit már teljesen VW fennhatóság alatt készítettek. Golf MK2 padlólemezre (A2) épült, 550 literes, 1360 literre bővíthető csomagtartóval. A karosszériát Giorgetto Giugiaro tervezte.

A licencet több gyártó is átvette, így Chery A11, Chery A15 ésVortex Corda néven is készültek különféle Toledo változatok.

GT – 2.0 115 LE

GTi – 150 LE

Tulajdonosok által említett gondok:

(zárójelben, hogy hányan írták. ha nincs, akkor egy ember.)

nagy holttér a vaskos oszlopok miatt

Seat Toledo 1.6i – Vízpumpa (3), kerékagycsapágy (6), injektor, generátor, AC pumpa (2), fékmunkahenger (2), befecskendezőház fedél, hídszilent, hengerfejtömítés (2), szelepszár-szimering, kilincstörés (3), motorvezérlő elektronika, lámpafoncsorok kiégtek, vízcső (2), önindító, gyújtástrafó, csomagtérajtó teleszkópja (3), műszerfal kontakthibák (2), kipufogótörés (3), lengéscsillapító (4),

Seat Toledo 1.8i – Sebességváltócsere, elektromos ablakok kapcsolója

Seat Toledo 2.0 – Gyújtáskapcsoló, vízpumpa, 3000-es fordulaton rángat

Egyéb gyűjtések:

Ablakemelők

Ülések lötyögnek

Bemattuló ködlámpák

Leszakadó kipufogócsonk

Ékszíjlazulás

Rossz tömítések

Rosszul beszerelt tömítések

Fényezési hibák

Kuplungbowden szakadása

Kipufogórendszer rozsdásodása

Benzines motorok:

1.6 SPI- 1F- S4 SOHC 8v- 1595 cm3- 53 kW (72 LE)/5200 – 124 Nm/2750 – 1991–1995

1.6 SPI- 1F- S4 SOHC 8v- 1595 cm3- 55 kW (75 LE)/5500 – 125 Nm/2600 – 1995–1999

1.6 MPI- AFT- S4 SOHC 8v- 1595 cm3- 74 kW (101 LE)/5800 – 140 Nm/3500 – 1996–1999

1.8 SPI- RP- S4 SOHC 8v- 1781 cm3- 66 kW (90 LE)/5250 – 140 Nm/3000 – 1991–1994

1.8 SPI- ABS; ADZ- S4 SOHC 8v- 1781 cm3- 66 kW (90 LE)/5500 – 145 Nm/2500 – 1994–1998

1.8 MPI- PL; KR- S4 DOHC 16v- 1781 cm3- 94 kW (128 LE)/6000 – 160 Nm/4500 – 1991–1995

2.0 MPI- 2E- S4 SOHC 8v- 1984 cm3- 85 kW (116 LE)/5400 – 166 Nm/3200 – 1991–1996

2.0 MPI- AGG- S4 SOHC 8v- 1984 cm3- 85 kW (116 LE)/5400 – 166 Nm/2600 – 1996–1998

2.0 MPI- ABF- S4 DOHC 16v- 1984 cm3- 110 kW (150 LE)/6000 – 180 Nm/4800 – 1995–1998

Dízel motorok

1.9 DS- 1Y- S4 SOHC 8v- 1896 cm3- 50 kW (68 LE)/4400 – 127 Nm/2200 – 1991–1996

1.9 TD- AAZ- S4 SOHC 8v- 1896 cm3- 55 kW (75 LE)/4200 – 150 Nm/2400 – 1991–1996

1.9 TDI- 1Z; AHU- S4 SOHC 8v- 1896 cm3- 66 kW (90 LE)/4000 – 202 Nm/1900 – 1995–1999

1.9 TDI- AFNm3- 81 kW (110 LE)/4150 – 235 Nm/1900 – 1996–1998

1999-2005 – Seat Toledo II. generáció (Typ 1M)

1998-ban mutatkozott be a Párizsi Autókiállításon, az ötajtós Seat Leon alapjaira készült. A karosszériát ez esetben is Giorgetto Giugiaro tervezte, de Steve Lewis, a Seat vezető formatervezője is részt vett a munkálatokban. PQ34-es padlólemezre épült, akárcsak a Bora, Golf IV és az Octavia. Csomagtér 500/830 liter. Az első példányok Belgiumban készültek. 2000-ben az év autója Portugáliában.

Tulajdonosok által említett gondok:

1.6 – Féltengelycsukló. hűtőventilátor (2), beázás, katalizátor, benzinszivattyú (2), kerékagycsapágy (2), valótlan hibajelzések, gyújtótrafó, feszültségszabályozó, lambdaszonda (2), légnyomásmérő, egr szelep, központizár (4), ABS, ablaktörlő, önindító, belső világítás (3), ülésfűtés, fojtószelep, izzócsere (4),

1.9 TDI – csomagtartó zárszerkezet (3), ablakemelő (5), motorleállító vákuumszelep, egr szelep,

Benzines motorok

1.4 16V – R4/16 – 1390 – 55 kW (75 LE)/5000 – 126 Nm/ 3800 – AHW/AXP/AKQ /

APE/AUA/BCA – 170 – 1999–2004

1.6 – R4/8 – 1595 – 74 kW (101 LE)/5600 – 145 Nm/ 3800 – AKL/AEH/APF – 188 – 1999–2000

1.6 16V – R4/16 – 1598 – 77 kW (105 LE)/5700 – 148 Nm/4500 – AUS/AZD/ATN/BCB – 192 – 2000–2004

1.8 20V – R4/20 – 1781 – 92 kW (125 LE)/6000 – 170 Nm/4200 – AGN/APG – 200 – 1999–2003

1.8 20VT – R4/20 – 1781 – 132 kW (180 LE)/5500 – 235 Nm/1950–5000 – AUQ – 229 – 2003–2004

2.3 V5 – VR5/10 – 2324 – 110 kW (150 LE)/6000 – 205 Nm/3200 – AGZ – 216 – 1999–2000

2.3 V5 – VR5/20 – 2324 – 125 kW (170 LE)/6200 – 225 Nm/3300 – AQN – 225 – 2000–2003

Dízelmotorok

1.9 TDI – R4/8 – 1896 – 66 kW (90 LE)/4000 – 210 Nm/1900 – AGR/ALH – 180 – 1999–2003

1.9 TDI – R4/8 – 1896 – 81 kW (110 LE)/4150 – 235 Nm/1900 – AHF/ASV – 193 – 1999–2004

1.9 TDI PD – R4/8 – 1896 – 96 kW (130 LE)/4000 – 310 Nm/1900 – ASZ – 205 – 2003–2004

1.9 TDI PD – R4/8 – 1896 – 110 kW (150 LE)/4000 – 320 Nm/1900 – ARL – 215 – 2000–2004

2005-2009 – Seat Toledo III. generáció (Typ 5P)

A szériaváltozat 2004-ben mutatkozott be a Párizsi Autókiállításon, de az év elején Madridban már leleplezték a prototípust. Ezt már Walter de’Silva tervezte. Csomagtartó: 500/1440 liter. PQ35-ös padlólemez a Golf V.-tel közösen. A minőségen sokat javítottak, egy 2006-os angol felmérés szerint a Golfnál és az Audi A3-nál is jobban teljesített.

Tulajdonosok által említett gondok:

2.0 PD TDI: motorcsere (3), lendkerék-visszahívás, egr (2), üzemanyag-szivattyú, fojtószelep, klímacső kidörzsölődik, motoros tükör, utastérvilágítás kontakthiba,

Benzines motorok

1.4 – BXW – DOHC 16v – 1390 cm3 – 86 LE (63 kW)/5000 – 132 Nm/3800

1.6 – BGU/BSE/BSF/CM3SA – SOHC 8v – 1595 cm3 – 102 LE (75 kW)/5600 – 148 Nm/3800

1.8 TSI – BZB – DOHC 16v – 1798 cm3 – 160 LE (118 kW)/5000 – 250 Nm/1500

2.0 FSI – BLR/BVY – DOHC 16v – 1984 cm3 – 150 LE (110 kW)/6000 – 200 Nm/3250

2.0 TFSI – BWA – DOHC 16v – 1984 cm3 – 200 LE (147 kW)/5100 – 280 Nm/1800

Dízelmotorok

1.9 TDI – BJB/BKC/BXE/BLS – SOHC 8v – 1896 cm3 – 105 LE (77 kW)/4000 – 250 Nm/1900

2.0 TDI – AZV – DOHC 16v – 1968 cm3 – 136 LE (100 kW)/4000 – 320 Nm/1750

2.0 TDI – BKD – DOHC 16v – 1968 cm3 – 140 LE (103 kW)/4000 – 320 Nm/1750

2.0 TDI DPF – BMM – SOHC 8v – 1968 cm3 – 140 LE (103 kW)/4000 – 320 Nm/1750

2.0 TDI DPF – BMN – DOHC 16v – 1968 cm3 – 170 LE (125 kW)/4200 – 350 Nm/1750

2012-től – Seat Toledo – IV. generáció (Typ NH)

Mivel a 3. generáció rosszul fogyott, 2009-ben kivonták a Toledót a modellpalettáról, a helyét átmenetileg az Exeo vette át. A negyedik széria a 2012-es Genfi Autószalonon lépett színre, s immáron nem a Golffal, hanem a Polo V.-tel került egy padlólemezre (A05+), akárcsak a Skoda Rapid. Az Ibiza és a Leon között áll a kínálatban. Mlada Boleslavban készül. Kínában VW Jetta Night-ként forgalmazzák, az FAW gyártja.

Benzines motorok

1.2 MPI – S3 DOHC 12v- 1198 cm3 – 75 LE/5400 – 112 Nm/3750

1.2 TSI – S4 SOHC 8v- 1197 cm3- 85 LE/4800 – 160 Nm/1500 -3500

1.2 TSI Ecomotive – S4 SOHC 8v- 1197 cm3 – 105 LE/5000 – 175 Nm/1550 -4100

1.4 TSI – S4 DOHC 16v – 1390 cm3 – 122 LE/5000 – 200 Nm/1500 -4000

Dízel

1.6 TDI Ecomotive- S4 DOHC 16v- 1598 cm3 (98 cu in)- 105 LE)/4400 – 250 Nm/1500 -2500

Források:

Smith&Marton archív

Wikipedia

A járműlámpa története (History of automotive lights)

Autó, Motorkerékpár, Technika, Történelem a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

márc 212013

A járműlámpa története:

Eleinte gyertya, acetilén, olaj.

A karbidlámpáknál a behelyezett kalcium-karbid és a hozzáadott víz elegye acetiléngázt fejleszt, amit egy égőfejen vezetnek ki, s gyújtanak be. Az olaj és karbidlámpák gyártásában a birminghami Lucas King of The Road cég járt az élen. Ma a céget Lucas Industries -ként ismerjük, és a TRW Automotive tulajdona.

1808 – Humphry Davy feltalálja az ívlámpát. A galvánelem két pólusához egy-egy szánelektródot kötött, ezeket közelített egymáshoz, és az úthúzó ív szolgáltatta a fényt.

1879 – Thomas Alva Edison szabadalmaztatja a szénszálas izzólámpát

1898 – Columbia Electric autó az Electric Vehicle Company-tól. Nem volt túl kiforrott konstrukció, az izzószál hamar elégett vagy elszakadt a rossz utakon.

1908 – A Peerless alapfelszereltségként kínálja az elektromos fényszórókat

1912 – A Cadillac beépíti járműveibe a Delco elektromos gyújtását és a fényszóróját

1915 – Guide Lamp Company bemutatta a tompított fényszórót.

Cord 810 Convertible – A világ első szériagyártású bukólámpás modellje, a lámpákat

kézzel, a műszerfal két oldalán elhelyezett karokkal lehetett lenyitni.

1936 – Színre lép az első rejtettlámpás autó, a Cord 810.

1938 – A Cadillac elsőként vezeti be a ködlámpákat

1942 – Megjelenik az első elektromotorokkal mozgatott bukólámpákkal gyártott modell, az 1942-es (Chrysler DeSoto). A rendszert Airfolnak hívták.

1954 – A Cadillac piacra dobja az Autronic Eye névre keresztelt rendszert, ami automatikusan kapcsol tompított és távolsági között.

1957 – Megjelenik az aszimmetrikus, tompított fénykibocsátású izzó. Az eltérő hosszúságú fénynyalábot a kanalas izzó árnyékolólapjának 15 fokos leélezésével oldották meg.

1962 – Bemutatkozik az első halogénlámpa, ahol a búrát halogéngázzal töltik meg. Ez megakadályozza az izzószál fémgőzeinek lecsapódását, egyúttal az izzó befeketedését.

1971 – Megjelennek a bilux halogén izzók az európai gépkocsikon.

1977 – Városon kívül kötelező lesz a nappali menetfény Svédországban.

1983 – Piacon az elliptikus fényszórók.

1988 – Megjelennek a rendszerbe állított, szabad térgeometriájú izzók.

1991 – A BMW 7-es sorozata az első szériagyártású jármű, melyhez xenon fényszóró rendelhető.

1996 – Bemutatkozik az első egyenáramú xenonlámpával gyártott amerikai autó, a Lincoln Mark VIII.

2004 – A Lotus Esprit és a Corvette C5 kifutásával véget ér a bukólámpás korszak. Elsősorban a gyalogosvédelmi előírások, a komplexitás és a drága előállítás miatt ment ki a divatból.

Fényszórók típusai (idézetek a Hellától)

Parabolikus fényszórók:

A parabolikus fényszórók tükröző felülete a hossztengely körüli elforgatással előállított forgásparaboloid. Sajátossága, hogy a tükröző felülete a gyújtópontjában elhelyezett fényforrás fényét, egymással párhuzamos sugarakból álló fénykéveként vetíti a jármű elé, amely távolsági fényként jól hasznosítható. Az izzószál gyújtópont elé helyezésével olyan fénykéve állítható elő, amelynek fényét a reflektor az optikai tengelyen keresztül lefelé, az útfelületre tükrözi, amely tompított fényként hasznosítható. A fényszóróból kilépő fénykévét, a reflektor felső részén, a szóró üveg függőleges bordázatú elemei vízszintes, prizmás elemei pedig (az aszimmetrikus részen) függőleges irányban osztják el olymódon, hogy a fény legnagyobb része, a szembejövők elvakítása nélkül, az útfelület legnagyobb megvilágítást igénylő részeire essen.

A parabolikus fényszórók meghatározó szerepet töltöttek be a gépkocsik útmegvilágító eszközeinek történetében. Nagy átmérőjük miatt azonban a kisebb légellenállású, lapos orrkiképzésű járműformák kialakításának gátjává kezdtek válni. Sőt, mivel a fényszórók által megvilágított útszakasz esetenként rövidebbnek bizonyult a megálláshoz szükségesnél, a csupán 26%-os fényhasznosítású parabolikusnál kisebb átmérőjű, és távolabbra világító tompított fényszórókat kellett kifejleszteni. Annál is inkább, mert a nagyobb átmérőjű, téglalap alakúra csonkolt két, illetőleg négy fényszórójú rendszerek használatával is csupán egy százalékkal, 27%-ra sikerült növelni a parabolikus lámpák fényhasznosítást.

Elliptikus fényszórók:

A 36%-os fényhasznosítású, vetítő rendszerű elliptikus fényszórók a parabolikushoz képest érdemi továbblépést jelentettek. Tükröző felülete: ellipszis hossztengelye körüli elforgatásával előállított forgás-ellipszoid. Világítórendszere a tükröző felület egyik gyújtópontjában elhelyezett fényforrásból, a másik gyújtópont mögé helyezett szórólencséből és a két gyújtópont között, a lencséhez közeli árnyékoló lemezből épül fel. Az európai rendszerű tompított világítás világos-sötét határvonalát, a második gyújtópont előtt, ahhoz közeli árnyékoló lemez hozza létre, amely levágja a tükröző felület alsó részéről, a szórólencsére jutó fény, e nélkül vakító részét. Emiatt főképp ködlámpaként és tompított fényszóróként kerülnek alkalmazásra.

Szabad térformájú fényszórók:

A szabad térformájú fényszórók számítógéppel optimalizált alakú, fénykibocsátású, és törőfelületű útmegvilágító eszközök. Sajátosságuk, hogy a kilépő fénysugarak eltérítését, szórását és elosztását közvetlenül az optimalizált tükröző felület idézi elő. Ez olyan felületelemekből áll, amelyek az úttest eltérő területeit jól elkülönülő tükörelemekről visszavert fénnyel világítják meg. Emiatt törőmintázat nélküli fedőüvegű változatban is készíthetők. A szabad térgeometriájú fényszórók fényhasznosítása eléri a 45%-ot, ami a tapasztalatok szerint vetítő technikával, tovább javítható.

Tükröző-vetítő fényszóró:

A tükröző-vetítő fényszórók elliptikussal kombinált, szabad térformájú útmegvilágító eszközök, amelyek a két rendszer előnyeit egyesítik. Jellegzetes elemeik: a forgás-ellipszoidhoz közelálló, szabad térgeometriájú reflektor, annak első gyújtómezejében elhelyezett fényforrás, amelyet a második gyújtópont körüli gyújtótér mögé helyezett szórólencse, és a lencséhez közeli árnyékoló lemez. A reflektor olyan kialakítású, hogy a lámpa által kisugárzott fény lehető legnagyobb részét visszaverje és juttassa át az árnyékoló lemez fölött, a szórólencsére, hogy az, minél nagyobb szórás-szélességgel terítse azt az út hatékony megvilágítása érdekében. A közvetlenül a világos-sötét határvonalkörnyékén koncentrálódó fénykibocsátás a korábbi rendszerekénél nagyobb látótávolságot, és ellazultabb vezetést tesz lehetővé, ami főképp hosszabb éjszakai vezetés alkalmával kedvező. A tükröző-vetítő fényszórók fényhasznosítása 50-52%-os. Előnyei miatt a mai korszerű fényszórók többsége tükröző-vetítő rendszerű.
Egyetlen hátrányuk, hogy a nagy fényáramú változatok 60-80 mm-es, üvegből készített szórólencséje számottevően megnöveli a fényszóró saját tömegét.

Xenonok fajtái

különálló: D2 és D4

izzóba integrált: D1 és D3

HID fényszóróknál kötelező a lámpamosó, mert a búrára rakódott kvarcszemcsék szétszórják a fényt, és így a fényszóró még inkább elvakítja a szembejövőt.

HID: High-intensity Discharge, azaz nagy intenzitású gázkisüléses lámpa

Sealed beam: A búra, a ház és az izzó egy egység

Halogénlámpák élettartama: kb. 450 – 1000 óra

Xenonlámpák élettartama: kb. 2000 óra

A xenonnak nagyobb a ragyogása

Motorkerékpárok:

2005 – Megjelenik a BMW K 1200 LT, a világ első HID fényszórókkal kínált motorkerékpárja.

2006 – A BMW K 1200 GT is rendelhetők a HID izzók.

A BMW K1600GT és GTL modellekhez adaptív fényszóró is rendelhető. Itt egy szervomotorokkal mozgatott tükör mindig annak függvényében irányítja a fényt, hogy a motor mennyire van ledöntve.

Törvényi háttér:

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990 (IV. 12.) KöHÉM rendelet (MR) előírása tartalmazza:

„37. §
(4) A világító és a fényjelző berendezésekben csak a berendezés típusára előírt műszaki jellemzőkkel rendelkező izzólámpát szabad használni.

Tehát HC, HCR, HR, jelzésű fényszórókban csak halogén izzók (H1, H3, H4, H7, stb.) használhatók, mert ezek a fényszórók csak a típusra előírt izzókkal teljesítik a világításra vonatkozó előírásokat.

„38. §
(3) A járművek jóváhagyásra kötelezett aszimmetrikus tompított fényszóróiban és távolsági fényszóróiban csak jóváhagyási jellel ellátott izzólámpát szabad alkalmazni.”

Összességében elmondható, hogy utólagos átépítésre tulajdonképpen nincs lehetőség, csak akkor ha az adott típusnak volt HID fényszórókkal gyártott változata is, s ennek alkatrészeit építtetjük át szakszervizben. A HID fényszórókhoz előírás az automatikus fényszóróállítás és a fényszórómosó.

Források:

Hella

www.autoevolution.com

http://users.atw.hu/mb-w108/

Older Entries