Járműnapló

Járműgyártók Törökországban (Vehicle manufacturing in Turkey)

Devrim – 1961. Micsoda illesztések…

Az első Törökországban tervezett és gyártott autó az 1961. május 15-én bemutatott Devrim volt. Összesen négy darab készült belőle, végül nem indult el a sorozatgyártás. Feltételezések szerint a projekt az amerikai autógyárak nyomására hiúsult meg, a Ford és a GM hatalmas piacot vesztet volna. Ez a poszt a jelenleg működő törökországi autógyárakat mutatja be dióhéjban. Járműgyártók Törökországban…

Oyak-Renault – Bursa

1969-ben alapították, jelenleg 360 000 ezer autó készül itt évente. Ez a Renault legnagyobb kapacitású nyugat-európai (?) gyára a http://www.oyak-renault.com.tr/ leírása alapján.

Gyártott típusok:

– Renault 12

– Renault 9

– Renault 11

– Renault 21

– Renault 19

– Renault Mégane

– Renault Mégane Wagon

– Renault Clio Symbol (Renault Thalia)

– Renault Mégane II.

– Renault Clio III.

– Renault Clio Grand Tour

– Renault Fluence

– Renault Clio Symbol II.

Gyártott motorok: 1,4 literes 8 szelepes, 1,4 literes 16 szelepes és 1.6 literes 16 szelepes benzines, valamint 1,5 literes 8 szelepes dízel. Itt készül az elektromos hajtású Renault Fluence motorja is.

Ford Otosan – Eskisehir, Kocaeli

A cég 1928-ban, kereskedésként indult, az összeszerelő üzem 1959-ben állt munkába. Az Otosan név az otomobil sanayi, azaz automobil ipar török szavak összevonásából ered. Hatvan országba exportálnak, többek között az amerikai piacra is termelnek. Az éves kapacitás nagyjából 180 ezer autó.

Gyártott modellek:

– Anadol

– Ford Transit Minibus

– Ford Transit Van

– Ford Transit Pick-up

– Ford Taunus

– Ford Escort

– Ford Cargo

– Ford Transit FWD – 140 LE

– Ford Transit Connect MCA

– Ford Ranger MCA

–

Tofaş Türk Otomobil Fabrikasi A.S. – Bursa

1963. szeptember 14-én alapították. 2010-ben 312 ezer autót készítettek, Törökország legnagyobb autógyártója.

Gyártott típusok:

– Tofas Murat 124

– Tofas Murat 131

– Fiat Tempra

– Fiat Uno

– Fiat Palio

– Fiat Palio Weekend

– Fiat Siena (négyajtó Palio)

– Fiat Marea

– Fiat Brava

– Fiat Doblo

– Fiat Albea

– Fiat Linea

– Fiat Fiorino

– Fiat Fiorino Trekking

Honda Türkiye AS. – Kocaeli (Honda-Gebze Car Manufacturing Plant)

A www.honda.com.tr leírása alapján a Honda 1992-ben jelent meg vállalati szinten az országban, a gebzei (Şekerpinari) gyáregységet 1996. szeptember 21-én kezdték el építeni. A munkálatok 14 hónapig tartottak, a Civic gyártása 1998 elején indult be, a City-t 2005-ben kezdték el itt összeszerelni. Jelenleg 369 580 négyzetméteren terül el az üzem, az éves kapacitás nagyjából 50 ezer autó.

Gyártott típusok:

– Honda Civic

– Honda City

Mercedes-Benz Turk AS. – Davutpasa, Hosdere és Aksaray

Davutpasa – 1967-ben indult, központként üzemelt, 2007-ben Isztambulba költözött

Aksaray

Aksaray teherautógyár – 1986-ban kezdte működését. Ma kb. 1030-an dolgoznak itt.

Gyártott típusok:

– Mercedes Atego (1216 c, 1518 c, 2124)

– Mercedes Axor (3229 c, 3240 c, 2524 c, 2529 c, 2640 cl, 1835 ls, 1840 ls, 3029 b/k, 2529 kl, 1824, 1829, 3440 k/b, 4140)

– Unimog 4000

Hosdere

Hosdere buszgyár – 1995-én nyitott, 2005. június 18-án bővítették, 360 000 nm-es területen 115 000 nm csarnok. Nagyjából 2500 alkalmazott. Eleinte csak összeszerelés zajlott, most már minden főbb egységet itt készítenek, még K+F központ is van. Az éves kapacitás nagyjából 4000 busz, ezeket 73 országban értékesítik.

Gyártott típusok:

– Mercedes Travego

– Mercedes Tourismo

– Mercedes Intouro

– Mercedes Conecto

Hyundai Assan Otomotiv Sanayi ve Ticaret – Izmit

1994-ben alapították, évente 125 ezer személyautót, illetve kisteherautó gyártanak 60 ország piacára. Az egymillió négyzetméteres területből 108 000 nm fedett üzem.

Gyártott típusok:

– Hyundai H100 Panel Van (Grace)

– Hyundai Accent (Admire)

– Hyundai Starex

Toyota SA. – Toyota Motor Manufacturing Turkey (TMMT) – Arifiye és Sakarya

A céget 1990 júliusában alapították, a gyártás 1994-ben, a 7. generációs Corolla szedán változatával kezdődött. Nagyjából 3000 alkalmazott évente 150 000 autót készít, melyeket 30 országba exportálnak. Több infó itt.

Gyártott típusok:

– Toyota Corolla 7. generáció szedán és kombi (Wagon)

– Toyota Corolla 8. generáció szedán

– Toyota Corolla 9. generáció szedán

– Toyota Corolla 9. generáció kombi (Wagon)

– Toyota Corolla Verso

– Toyota Auris

Karsan AS. – Bursa

1966-ban hozta létre 269 befektető, eleinte Mercedes-Benz minibuszokat gyártottak. Jelenleg évente nagyjából 40 000 járművet készítenek, a telek területe 200 132 nm, ebből 82 153 nm fedett.

Gyártott típusok:

– Peugeot J9 (1981-től)

– Peugeot J9 Premier Maxi (2006-tól)

– Peugeot Partner és Citroen Berlingo (1997-től)

– Peugeot Boxer és Fiat Ducato (2001-től)

– RVI Sherpa fülke (Hummer jellegű katonai terepjáró)

– Hyundai HD (2007-től)

– Renault Lander

– Renault Kerax

– Karsan J10

Karsan V1

– Karsan V1 – az új new yorki taxi (2014-től)

MAN Türkiye AS. – Ankara

1966-ban jött létre, 41 országba exportálnak, buszokat és teherautókat is gyártanak.

Gyártott típusok:

– MAN 520 H – piros orrú MAN-ként is ismert (1967-től)

– MAN 535 (1968-tól)

– MAN 16 190 H

– MAN16 190 HK

– MAN SL232

– MAN Lion’s Coach

– MAN Lion’s Top Coach

– MAN Fortuna

– MAN Tourline

BMC Trucks & Buses – Izmir

1964-ben jött létre, jelenleg 3500 alkalmazott 22 000 járművet készít évente. Emellett 1986 óta Cummins dízelmotorokat is gyártanak. A busz részleg 1992-ben alakult, 50 000 nm-en zajlik az összeszerelés.

Gyártott típusok:

Teherautók:

– Leyland (1981-től)

– Yavuz (1984-től)

– Faith

– TM sorozat (1966-1986)

– TM 25 sorozat (1970-1978)

– TM 30 (1980-)

Munkagépek:

– BMC traktor (1967-től 1986-ig)

– BMC Professional (522 HHX-DHX, 625 DHT-VHX, 628 DHZ-UHX-UHB, 935, 938, 832, 1142)

Buszok:

– BMC Alyos

– BMC Belde

– BMC 250 SB

– BMC Procity

– BMC Hawk

– BMC Probus

– MD sorozat

– Megastar

– Levend

Terepjárók:

– Land Rover (1974-1976)

Alkalmazott fülkék:

– Haulage

– Tipper

– Transmixer

A. Isuzu
Temsa Global
Otokar

Yamaha DT-1 – 1968

Yamaha XT, Ténéré és Super Ténéré modelltörténet (modelhistory):

1968 – Debütál a Yamaha DT-1.

1975 – A 21. Tokió Motorkiállításon bemutatkozik az első egyhengeres, négyütemű Yamaha.

1976 – Felkezdődik az XT500C gyártása. Először az amerikai piacra.

1977 – XT500D

1978 – XT500E

1979 – XT500F

1980 – XT500G

1981-85 – XT500H. Modellfrissítés, változik a hátsó lámpa és a sárvédő

1982 – Párizsban debütál az Yamaha XT600Z Ténéré.

Yamaha XT600Z Ténéré -1982 és 2008

1983 – Yamaha XT600Z Ténéré (34L, 20/33 kW) Az első Ténéré. 30 literes tank, tevét idéző nyereg, csak berugókar, 595 cm³, 44,9 LE/6500 f/perc, az alapmodelltől eltérő futómű. Újítások a szegmensben: első tárcsafék, progresszív monocross hátsó felfüggesztés alumínium lengőkarral, 235 millis rugóúttal, elöl 41 millis, levegős telók, 160 km/órás végsebesség

1984-86 – XT600 (43F, 20/33 KW)

1985 – XT600Z (55W, 20/33 KW)

1985 – Párizsban debütál az 1VJ XT600Z.

1986-89 – XT500. Modellfrissítés, stílusosabb felnik.

Yamaha XT600Z Ténéré – 1986

1986-87 – XT600Z (1VJ, 20/34 KW) Második Ténéré, 85-ben Jacky Olivier második lett a modellel a Dakaron. 46 LE/6500 f/perc, nagyobb tank, de kisebb kapacitás (23 liter). a fennmaradó helyen 6 liter légszűrő doboz. Az olajtartály és az akkumulátor lejjebb került. A lapos tank miatt vákuumos benzinpumpára volt szükség, ez táplálta a két karburátort. Új a váz és a futómű is. Az olajhűtő a motor elé került, ami nem bizonyult a legjobb megoldásnak, a típusnál előfordulhatnak túlmelegedési problémák. Önindítós, nagyobb szelepek, 163 km/órás max. sebesség.

1987-89 – XT600 (2KF, 33 KW)

1987-89 – XT600 (2NF, begr. auf 20KW)

1988-90 – XT600Z (3AJ, 20/25/34 KW) Harmadik, egyben utolsó léghűtéses Ténéré. Idomos kivitel, dupla lámpa, új műszeregység, alacsonyabb első sárvédő, ralitankot idéző oldalelemek, a hátsó dobfék tárcsás lesz, a hűtési gondokat jobb légáramlással és nagyobb hűtőbordákkal orvosolják, javítanak a kenésen, a váltó ötödik fokozatát megerősítik, az arany felniket krómozottak váltják, elhagyják a berugókart, módosítják a hengerfejet,

1989-94 – DT 125 Ténéré, a DT 125 R alapjain. Nagyobb tank, idomok.

Yamaha XTZ 750 Super Ténéré – 1989

1989–96 XTZ750. A Super Ténéré. 749 cm3, 69 LE, vízhűtéses, kéthengeres, ötszelepes, üzemanyaggal, olajjal 219 kg.

1990-94 – XT600E und K (3UW, begr. auf 20KW)

1990-94 – XT600E und K (3TB, 33 KW)

1991–94 XTZ660 Ténéré. Negyedik Ténéré generáció. Az XT600Z Ténérét váltja, egyhengeres, immáron ötszelepes, 48 lóerős (6500 f/perc), alacsonyabb hasmagasság, hosszabb tengelytáv, lágyabb forma, vízhűtés.20 literes tank.

1994-XTZ660 Ténéré. Ötödik Ténéré generáció.. Az utolsó ötszelepes Ténéré blokk. Csupán esztétikai módosítások – új XTZ750 jellegű fejidom.

1995-97 – XT600E (3TB, 25/29 KW)

1997-99 – XT600E (VJ01, 25/29 KW)

1999 – XT600E (DJ02, 25/29 KW)

Yamaha XT660Z Ténéré – 2007

2007 – Bemutatkozik az XT660R alapjaira épülő új Ténéré, az XT660Z. 660 cm3, négyszelepes, négyütemű, egyhengeres, 35 kW 48 LE/ 6000 f/perc, 58 Nm, ötfokozatú, lánchajtás, elöl 210, hátul 200 mm rugóút, elöl 298 mm duplatárcsa, hátul 245 mm. menetkész tömeg 206 kg, üzemanyagtank 23 liter, olajtank 2,9 liter. hasmagasság 260 mm.

2008 – Elkezdődik az XT660Z Ténéré forgalmazása

Yamaha XT1200Z Super Ténéré – 2009

2009 – Debütál az XT1200Z Super Ténéré. 1199 cm3, sorkettő, 80,9 kW 110 LE/7250 f/perc, 114,1 Nm, hatfokozatú váltó, kardánhajtás, elöl és hátul 190 mm rugóút, elöl 310 mm dupla tárcsa, hátul 282 mm, hasmagasság 205 mm, menetkész tömeg 261 kg, tank 23 l, olajtank 4,2 liter

2010 – Elindul az XT1200Z forgalmazása.

Források:

A Yamaha története

Smith&Marton archív

A 952 kilós La Marquise 59,5 km/órás végsebességre volt képes,

mozgatásáról két különálló gőzmotor gondoskodott.

Az első autóversenyek története:

Az első hivatalos autóversenyt 1887. április 28-án rendezte a francia Le Velocipéde magazin főszerkesztője, Monsieur Fossier. A két kilométeres, Neuilly Bridge és Bois de Boulogne között kijelölt etapon Georges Bouton, a De Dion Company mérnöke ért végig a leggyorsabban, La Marquise névre keresztelt gőzhajtású járművét Jules Félix Philippe Albert de Dionnal, a cég alapító tulajdonosával építette közösen. Mivel Bouton volt az egyetlen induló, az eseményt nem igazán lehet valódi versenynek tekinteni, ezért sokan a Le Petit Journal által meghirdetett, 1894. július 22-én lebonyolított viadalt tartják az első valódi autós összecsapásnak.

A verseny résztvevői Párizstól Routenig hajtották gépeiket, a kiírás „ló nélküli kocsiknak” szólt. Elsőként Jules-Albert De Dion és gőzjárműve futott be, a távot 6 óra 48 perc alatt, 19 km/órás átlagsebességgel teljesítették. Másodikként Georges Lemaître (Peugeot – 6 óra 51 perc 30 mp), harmadikként Auguste Doriot (Peugeot – 7 óra 4 perc 30 mp), negyedikként René Panhard (Panhard – 7 óra 21 perc 30 mp), ötödikként pedig Émile Levassor (Panhard – 7 óra 43 perc 30 mp) ért célba.

Jules-Albert De Dion (1856. március 9. – 1946. augusztus 19.)

Bár De Dion volt a leggyorsabb, a győztesnek járó trófeát nem vehette át, mert gőzgépének működését fűtő segítette, segéd alkalmazására pedig nem volt lehetőség. Ennek okán Georges Lemaître-re tekintünk az első győztes autóversenyzőként.

Émile Levassor (1843. január 21. – 1897. április 14.)

Szintén sokan gondolnak első versenyként az 1895. június 11. és 13. között megrendezett Párizs–Bordeaux–Párizs futamra, ahol 1178 kilométert kellett teljesítenie az indulóknak. Itt Émile Levassor bizonyult a leggyorsabbnak, 48 óra 48 perc alatt járta be a távot. Ilyen gyorsaságra senki nem számított, mikor Levassor Bordeaux-ba ért még aludt a város, többek között a cserepilóta is. Mivel Levassor nem tudta melyik hotelban szállt meg „helyettese”, gondolt egyet, és maga vezetett vissza Párizsba, persze előtte felkeltette a szervezőket, hogy tanúsítsák: valóban elautózott Bordeaux-ig. Végül éjszaka 02:30-kor érkezett vissza a fővárosba, 1205 köbcentis Panhard&Levassor autója jóformán hiba nélkül nyomta le a majd 1200 kilométert. A sors iróniája, hogy a versenyt négyüléses kocsiknak írták ki, Levassor viszont kétüléses géppel indult, ezért diszkvalifikálták, az aranyérmet pedig Paul Koechlin vehette nyakába, miként a 31 500 frankos pénznyeremény is hozzá került.

Az idén 109 éves Milwaukee Mile-t 1954-ben aszfaltozták el.

Címe: 7722 West Greenfield Avenue,
West Allis, Wisconsin , 53214

Folytatásként az 1895. november 28-án megrendezett Chicago Times-Herald verseny következett, az első autóverseny az Egyesült Államokban. A 87,48 kilométeres futamon Frank Duryea diadalmaskodott, 1897 márciusában Nizzában is rajthoz álltak az autók, James Gordon Bennett Jr. révén pedig a nemzetközi versenyek is elindultak 1900-ban. Az első autóverseny-pályát, a Milwaukee Mile-t 1903-ban adták át, pontosabban alakították át, hogy a lovak mellett kocsik is összemérhessék rajta tudásukat.