Ilyen-olyan infók Karl Benz életéről és kocsijairól

 Életrajz   Ilyen-olyan infók Karl Benz életéről és kocsijairól bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
nov 282011
 
Az 1888-as Patent Wagen 16 km/órás végsebességre volt képes, 0,75 lóerős volt.
Bertha Benz a Wiesloch-i Stadt-Apothekában állt meg petróleum étert (ligroint vásárolni), ma ki van rá írva, hogy az első benzinkút.

Bertha Benzet az utak királynőjének is szokták hívni.
Cäcilie Bertha Ringerként született, nyolc testvére volt.
Miután összeházasodtak, először albérletbe költöztek, majd Carl vezetésével felépítették házukat Mannheimben. Első gyermekük 1873 május elsején született.
Az ezt követő 15 év az anyagi problémákról szólt, a kis műhely nem ment, ellenben további három gyermek érkezett. Bertha nem csak kitartott férje mellett, hanem a technikai részletekbe is beleásta magát, sokszor remek ötletekkel segítve férjét.
1878-ban Carl bemutatta új motorját, de csak 1882-re szerzett tőkéstársakat. Velük alapította meg a Mannheimi Motorgyárat, de hamar összevesztek, Benz 1883 januárjában, három hónapnyi együttműködés után kilépett.
Még 1883-ban Karl új partnerekkel létrehozta  a Benz & Cie. Rheinische Gasmotorenfabrik Mannheim céget, és nekiállt fejleszteni autóját. Az első próbautakat 1885-ben tették meg.

Bertha Benz élete

 Autó, Életrajz, Történelem, Túra   Bertha Benz élete bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
nov 282011
 
Bertha Benz

Bertha Benz

Bertha Benz

1849. május 3-án született Pforzheimben, sokszor az automobil anyjaként is szoktak hivatkozni rá. Bertha és Karl 1872. július 20-án házasodtak össze, összesen öt gyermekük született: Eugen (1873), Richard (1874), Clara (1877), Thilde (1882) és Ellen (1890). Amellett, hogy egész életében hűséges társa volt férjének, Karl Benznek, pénzügyileg is támogatta, 1871-ben kivásárolta August Ritter üzletrészét a Maschinenbau Werkstättból, és jelentős összeggel járult hozzá az első – szabadalmaztatott – automobil kifejlesztéséhez.

Bertha Benz legnagyobb húzása az volt, mikor fiaival ellopta Karl kocsiját. Akkoriban a feltaláló éppen felhagyott a kísérletezéssel, a sok kudarc után úgy döntött, hátat fordít az autó koncepciójának és inkább a stabilmotorokra koncentrál. Hogy bebizonyítsa az automobil létjogosultságát, Bertha – Eugen és Richard társaságában – hajnalban kitolta a kocsit a garázsból, és útnak indultak Pforzheimbe a nagyihoz. Útközben számtalan problémájuk adódott, kezdve a benzinhiánytól (petróleum-éter) a fékek kopásán át, egészen az ékszíjszakadásig. Útközben feltalálta a cserélhető fékbetétet, hajtűjével kipucolta az eltömődött karburátorfúvókat, harisnyájával pedig szigetelte a vezetékeket. Hajnalban indultak, és késő este értek oda, férjét telegram segítségével tájékoztatta.

Utazása remek hírverésnek bizonyult, és a jármű számtalan konstrukciós hibájára is fény derült, beleértve a sebességváltó szükségességét is.

Bertha Benz 95 éves korában, 1944. május 5-én hunyt el. Pár nappal halála előtt a Karlsruhei Egyetem tiszteletbeli szenátorává avatta.

2008-ban a Bertha Benz által bejárt utat a Világörökség részévé nyilvánították, a 194 kilométeres szakaszon táblák mutatják, merre haladt egykoron a céltudatos feleség.

2011-ben Till Endemann rendezésében, Carl und Bertha címmel mutatták be a házaspár kalandokkal teli élettörténetéről készült filmet. Bertha szerepét Felicitas Woll játsza, míg Carlt Ken Duken alakítja.

Jedlik Ányos érintőleg

 Életrajz, Technika, Történelem   Jedlik Ányos érintőleg bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
nov 122011
 

Pár szó Jedlik Ányos életéről

Jedlik Ányos (1800-1895) paptanár Győrött, Pozsonyban és Pesten is tanított, neki tulajdonítjuk a világ első elektromágneses forgógépét, azaz a villamos motort, amit 1828-ban készített iskolai bemutatók céljára.
Jedlik Ányos elektromágneses forgógépe

Kidolgozott egy kötött pályán mozgó négykerekű modellt is, ennek elkészítését Csomortányi Elek műszerészre bízta.

Jedlik Ányos elektromágneses forgógéppel felszerelt modellje

Később, 1941-ben készített egy közel 150 kilós, telepekről hajtott elektromos járművet is, ennek sorsáról azonban sajnos semmit nem tudunk, még tervrajzai is eltűntek.

 

Források:

Horváth Árpád – A dinamó regénye

Smith&Marton archív

Copy Protected by Chetans WP-Copyprotect.