A Ford Motor Company története
1903. június 16. – Henry Ford és 11 befektető megalapítja a Ford Motor Company-t Michiganben.
1903. július 23. – Eladják az első autót, egy kéthengeres A-modellt. Az autót Park Avenue-i összeszerelő üzemben készül.
1903 – 1708 db autó készül.
1904. augusztus 17. – Windsorban (Ontario) megalapítják a Ford Motor Canadát.
1904. december – Megkezdi működését a Piquette Avenue-i üzem.
1906. október 22. – Henry Fordot megválasztják a vállalat elnökének, ezzel egyidejűleg a FMC Amerika legnagyobb autógyárává növi ki magát. Évi 8729 jármű készül.
Henry Ford és a T-modell
1908. október 1. – Bemutatkozik a T-modell, Párizsban megnyílik az első tengeren túli Ford kereskedés.
1910. január 1. – Az összeszerelési munkálatokat áttelepítik a Highland Parki üzembe, Michigenbe.
1911 – Munkába áll az első tengeren túli gyáregység a Manchesteri Traffordban, Angliában.
1912 – Shojiro Kawasaki személyében felveszik az első japán munkást.
1913. szeptember 25. – Elindul a Kínai forgalmazás.
1913. október 1. – Elindul a forgalmazás Indonéziában, Sziámban és Kelet-Indiában.
1913. október 7. – A Highland Parki gyáregységben megindul az első futószalagos szerelősor. Kezdetekben a gyújtásrendszert és a váltót rakták össze így, aztán…
1913 augusztusában a karosszériaépítés terén erre a módszerre tértek át. Az éves termelés megközelíti a 200 000 járművet.
1913. december 31. – Brazíliában is elkezdődik a forgalmazás.
1914. január 5. (Egyes források szerint 12.) – Ford 2,34-ről öt dollárra emeli a munkások fizetését, és napi 8 órára korlátozza a munkaidőt. Attól tartva, hogy a helyi kereskedők – az emelt béreket kihasználva – megemelik az árakat, Ford 11 olcsó munkaruházati és élelmiszerboltot nyitott a telepen belül.
1914 – Felveszik az első afroamerikai munkást.
1915. december 10. – Elkészül az egymilliomodik Ford.
1916. október – Női munkásokat is felvesznek az összeszerelő üzemekbe.
Ford River Rouge Plant
1917. április 1. – Megkezdődik a Dearborni Rouge Plant építése Michigenben.
1917. július 2. – Bemutatják az első Ford teherautót. Mozgatásáról a T-modell motorja gondoskodik.
1917. szeptember 4. – Megszületik Edsel és Eleanor gyermeke, Henry Ford II.
1917. október 1. – Elkezdődik a Fordson traktorok gyártása.
1919. január 1. – Henry Ford fia, Edsel veszi át az elnöki széket. Időközben apjával felvásárolják a vállalat összes részvényét, így a család kizárólagos tulajdonossá válik.
1922. február 4. – A Ford Motor Company felvásárolja a Lincoln Motor Company-t 8 millió dollárért. A cég vezetője Edsel lesz.
1926. január 15. – Átadják a Ford Repülőteret Detroitban.
1926. május 1. – A kétkezi munkások heti munkaidejét 40 órában határozzák meg.
1926. augusztus 1- Az iroda alkalmazottak munkaideje is 40 órára csökken hetente.
Ford Trimotor
1926. június 11. – A Ford Trimotor először száll fel.
1927. május 26. – Leáll a T-modell gyártása. Összesen 15,458,781 készül.
1927. november 1. – Elindul az A-modell sorozatgyártása.
1928 – Leáll a Fordson traktorok gyártása az Egyesült Államokban, Írországban viszont folytatódik.
1929. A cég eléri a termelési maximumot, ebben ez évben 1,5 millió autót raknak össze.
1930. október 2. – Henry Ford leteszi a kölni Ford gyár alapkövét.
1931. április 14. – Legurul a gyártósorról a 20 milliomodik Ford.
1931. április 15. – Bezárják a berlini egységet.
1931. október 1. – Az angliai Dagenhamben új üzemegység áll munkába. A maga idejében Európa legnagyobb autógyára volt.
Ford A-modell Phaeton – 1927
1932. február 28. – Véget ér az A-modell gyártása.
1932. március 9. – Elkészül az első V8-as motorral szerelt Ford.
1933. június 7. – Befejeződik a Trimotorok készítése.
1933. június 12. – Dearbornban megnyitja kapuit a ma Henry Ford Múzeum & Greenfield Village néven ismert Edison Intézet.
Henry és Edsel Ford
1936. január 17. – Henry és Edsel megalapítja a Ford Alapítványt.
1936 – Bemutatkozik a Lincoln Zephyr.
1938. január 18. – A vállalat elkészíti a 25 milliomodik autót.
Összecsapás előtt. Érkeznek Bennett emberei
1937. május 26. – Battle of the Overpass, azaz küzdelem a felüljárón. A szakszervezet néhány tagja egy transzparenssel akart fotózkodni a Rouge Üzemegység előtti gyalogos felüljárón, háttérben a Ford logóval, mikor Harry Bennett emberei megjelentek. Mivel a demonstrálók nem voltak hajlandók felhagyni tevékenységüket, erőszakkal távolították el őket.
1938. október 8. – Létrehozzák az olcsó Ford és luxuskategóriás Lincoln közötti űrt betöltő Mercury márkát.
Lincoln Zephyr Continental Cabriolet 1939-40
1939. október 3. – Lehull a lepel a Lincoln Continentalról.
1941. március 1. – Ford elkezd általános célú terepjárókat gyártani az Amerikai Hadseregnek. A jeep elnevezés az angol general purpose, azaz általános célú kifejezésből ered. G.P., dzsí pí – Jeep
1941. június 20-21. – A Ford és a United Auto Workers megegyezik.
1942. február 10. – A gyár teljesen átáll hadiipari termelésre.
1942. november 28. – Elkészül az első B-24-es bombázó.
1943. május 28. – 49 éves korában gyomorrákban meghal Edsel Ford. A vállalat elnökének Henry Fordot választják.
1945. június 28. – Végéhez ér a B-24-esek gyártása.
1945. július 3. – Visszaállnak a civil járművek gyártására.
1945. október 22. – Létrejön a Lincoln-Mercury divízió. A háború végére a Mercury modellek gyártása lelassul, 1945-ben csak 2848 autó készül.
1946 – Színre lép a „whiz kids”, azaz zseniális kölykök csapata. A légierő nyugalmazott tisztjeiből verbuválódott csoport feladata a vállalat „revitalizálása”.
1947. április 7. – Meghal Henry Ford, egyes becslések szerint hétmillióan gyászolták.
Egy szépen restaurált Ford F-Truck 1927-ből
1947 – Bemutatják a Ford F-truckot, az F-sorozat első tagját.
1950. január 1. – Újraindul a német export.
1950. augusztus 1. – Elkészül az egymilliomodik Mercury.
1954. október 22. – Debütál a Ford Thunderbird. Egy luxusautó V8-as motorral…
1954 – Elkezdenek törésteszteket alkalmazni.
1955. január 25. – Ernest Breechet nevezik ki az igazgatótanács elnökének.
1955. április 15. – Külön divízióra osztják a Lincolnt és a Mercury-t.
Lincoln Continental Mark II
1955. október 4. – Érkezik a Lincoln Continental Mark II.
1956. január 17. – A Ford megjelenik a tőzsdén, az első napon 10, 2 millió részvényt adnak el, ami a vállalat 22 százalékát jelenti.
1956. május 10. – Új védelemmel és űrkutatással foglalkozó részleg jön létre a vállalaton belül Aeronutronics Systems néven.
1957. augusztus 31. – A Lincoln és a Mercury-t újra összevonják.
1957. szeptember 4. – Létrehozzák a közepes árszintű autókat fedő Edsel márkát.
1958. január 1. – A Mercury, a Lincoln és az Edsel összevonásával létrejön a MEL divízió.
1959. augusztus 24. – Megalakul Ford Motor Credit Company.
1959. április 29. – Utakon az 50 milliomodik Ford termék.
1959. november 19. – Leállítják az Edsel projektet, és visszahívják az összes 1960-as modell.
1960 – Bemutatkozik a Ford Falcon és a Ford Galaxie. Útjára indul az Econoline sorozat.
Mercury Comet
1960. március 17. – Mercury Comet, a cég első kompakt autója.
1960. július 13. – Ernest Breech lemond az igazgatótanács elnöki posztjáról, helyét Henry Ford II. veszi át, amellett, hogy a vállalat elnöke marad.
1960. november 9. – Henry Ford lemond az elnökségről Robert McNamara javára, és vezérigazgatóként dolgozik tovább.
1961. január 1. – Robert McNamara lemond, és John F. Kennedy védelmi minisztereként folytatja pályafutását. Helyét John Dykstra veszi át.
1961. április 18. – Létrejön a Ford Parts Division (alkatrészgyártásért felelős részleg).
1961. október 3. – Az UAW először hirdet meg teljes körű sztrájkot az 1941-es paktum óta.
1961. október 12. – A munkabeszüntetés ellenére bejelentik a Ford Fairlane-t.
1961. október 20. – Véget ér a sztrájk. A szakszervezet és a vállalat három éves szerződést ír alá.
1961. december 11. – A Ford megvásárolja a Philco Corporationt.
1962. július 12. – Feldübörög a 30 milliomodik Ford V8.
1963. január 7. – Elkészül a 60 milliomodik autó.
1963. május 1. – Arjay Miller lesz az elnök.
Ford Taunus 20M
1964. január 1. – Munkába áll az új karosszériagyártó üzemegység Kölnben. Taunus 20M-ek készülnek.
1964. április 17. – Új modellek: Ford Mustang és Ford GT-40.
1965. május 30. – A Lotus-Ford csapat autója megnyeri az Indianapolis 500-at.
1966. március 2. – Elkészül az egymilliomodik Mustang. Mindössze két év alatt.
1966. szeptember 30. – Megszületik a Mercury Cougar, Amerika első megfizethető luxussportkocsija.
1967. május 3. – Elkészül a 70 milliomodik Egyesült Államokban gyártott FMC modell.
1967. szeptember 6. – Az UAW újabb sztrájkot hirdet, ami majd’ másfél hónapig tart.
1968. február 6. – Semon „Bunky” Knudsent választják elnöknek.
1968. március 25. – Kész az egymilliomodik Lincoln Continental.
1968. április 5. – Szalonokban a Lincoln Continental Mark III.
Ford Capri 1969
1969. április 17. – Bemutatkozik a Ford Maverick, és az Európában készülő Capri.
1970. január 1. – Henry Ford II. megnyitja a saarluis-i üzemegységet Németországban, ahol megindul az Escortok gyártása. Kölnben elkészül az ötmilliomodik váltó.
1970. augusztus 11. – Piacon a Ford Pinto.
1970. december 10. – Lee Iacocca lesz az elnök.
1971. április 12. – Létrejön a vevőszolgálati divízió.
1972. május 24. – Debütál az ázsiai piacokra szánt Ford Fiera.
1972. december 19. – Új gyár Tajvanban. Megalakul a Ford Lio Ho Motor Company.
1973. január 1. – Elkészül a hatmilliomodik motor Kölnben, és az egymilliomodik Capri Saarluisban.
1973. szeptember 21. – Bemutatkozik a Ford Mustang második generációja.
1974. január 1. – A Ford első német autógyárként kínál egy éves, illetve 20 000 km-es garanciát.
1974. január 4. – Edsel Ford II csatlakozik a vállalathoz gyártáselemzőként.
1974. július 5. – A Rouge gyáregység megnyitásának 50. évfordulóján megnyit Ford Guest Center.
1976. január 1. – Automatikus biztonsági öv a Mercury Cougarban. Elkészül az egymilliomodik Transit.
1976. március 11. – Marian Heiskell személyében az első hölgytagot üdvözölheti az igazgatótanács.
1976. október 15. – Lee Iacocca lemond, és a Chevrolet-hoz megy át.
Ford Fiesta 1976
1976. szeptember 3. – Bemutatkozik a Ford Fiesta.
1976. október 19. – Meghal Eleanor Clay Ford, Edsol Ford özvegye.
1976. október 25. – Henry Ford II. felavatja az új, valenciai gyárat.
1977. október 8. – Két új modell: Ford Fairmont és Mercury Zephyr.
1977. október 15. – Megjelenik a CL-9000-es dízel teherautó.
1978. október 15. – Lee Iacocca elhagyja a vállalatot.
1978. december 14. – Elkészül a 150 milliomodik Ford.
1979. január 1. – A Ford 25 százalékos részesedést vásárol a Mazdában.
1979. október 1. – Henry Ford II. lemond a vezérigazgatói posztról, amit Philip Caldwellnak ad át. Caldwell az elnöki posztot is átveszi.
1980 – Henry Ford II. visszavonul az igazgató tanács elnöki posztjáról Caldwell javára, az elnöki és a vezérigazgató tisztség Donald Petersonhoz kerül.
1981 – Színre lép a Lincoln Town Car, a konszern zászlóshajója, az Escort pedig az amerikai piacon is bemutatkozik.
1985. február 1. – Philip Caldwell Donald Petersonnak pattintja az igazgató tanács elnöki posztját. A vállalat elnöke Harold „Red” Poling lesz.
Ford Taurus 1985
1985 – Debütál az „aero design” jegyében tervezett Ford Taurus.
1986 – A Ford Motor Company bevételei először haladják meg a General Motors-ét 1926 óta.
1987. szeptember 7. – A Ford megvásárolja az Aston Martin Lagonda, Ltd. 75 százalékát.
1987. szeptember 29. – Meghal Henry Ford II.
1987 – A vállalat 4,63 milliárd dolláros rekord profitot könyvel el.
1988. december 31. – A Ford éves bevétele meghaladja az 5,3 milliárd dollárt, ami abszolút rekordnak számít a járműiparban.
1989. december 1. – A cég 2,5 milliárd dollárért megvásárolja a Jaguárt.
1990. március 15. – Bemutatkozik a Ford Explorer szabadidő-autó. Bár a modell jól fogy, az eladások éves szinten 29 százalékot esnek.
1990 – Donald Peterson visszavonul, az igazgató tanács elnöki posztját Harold Poling örökli. Philip Benton lesz az elnök.
1991 – A vállalat története legnagyobb éves veszteségét könyveli el, 2,3 milliárd dollár értékében. Emellett együttműködési szerződést írnak alá a Volkswagennel, egy közös gyáregység létrehozásáról a portugáliai Setubában.
1992. július 1. – A Ford megvásárolja a Mazda Motor Manufacturing 50 százalékát, és a cég nevét AutoAlliance Internationalre változtaja.
1992 – A Ford F-sorozat tizedszer bizonyul az év legkelendőbb járművének az Egyesült Államokban zsinórban. A Ford Taurus az első szériagyártású jármű, aminek légkondicionálója környezetbarát (no CFC).
1993 – Az nyolc legnagyobb példányszámban eladott autó közül öt Ford az USA-ban. Philip Benton lemond, Alex Trotman lép a helyére az igazgatótanács élén és vezérigazgatói poszton. Trotman a vállalat „globalizálására” törekszik.
1993. június 20. – A cég megnyitja első kereskedéseit Kínában.
1993. április 18. – Megkezdődik a a Flexible-Fuel Taurus gyártása. Az autó benzinnel, etanollal és a kettő keverékével is működik.
1994 – Munkába áll az első üzemegység Indiában. A cég felvásárolja a Hertz-et, a világ legnagyobb autókölcsönzőjét.
1996 – Elkészül a 250 milliomodik Ford.
1997. augusztus 21. – A New Yorki taxitársaság gázüzemű Fordokat vásárol.
1998 – Ismét száguldanak az eladások, a cég 6,9 milliárd dolláros rekordprofitra lehet büszke. A USPS 10 ezer darab alternatív hajtású járművet rendel 206,4 millió dollár értékben.
Lincoln Navigator – 1999
1998 – Bemutatkoznak a márka első teljes méretű SUV-i, a Ford Expedition és a Lincoln Navigator.
1999 – Az Aston Martint, a Jaguart, a Lincolnt és a Volvót összevonják a Preimer Auto Group cégcsoportba. Alex Trotman lekoccol, Jacques Nasser követi az elnöki poszton. Az igazgatótanács William Clay Ford Jr.-t, Henry Ford dédunokáját választja meg elnökének. A vállalat 6,45 milliárd dollárért megvásárolja a Volvót. A T-modellt az Évszázad autójának választják.
1999 – Bemutatkozik az IKON, az első kifejezetten Indiának gyártott autó. A Ford Motor Company 51 százalékos részesedést vásárol a norvég PIVCO-ban. A cég fejlesztette TH!NK fantázianevű kétüléses elektromos autót.
1999 – A Ford megalakítja Jaguar Racing Formula One Team-et.
2000 – A Ford Focust az Egyesült Államokban és Európában is az Év autójának választják. A FMC megvásárolja a Land Rovert a BMW-től.
2000. augusztus – A Bridgestone és Firestone gumik hibája miatt 6,5 millió abroncsot hív vissza a cég. Összesen 271 Ford Explorer borul fel, s okoz halálos balesetet.
2001. május – További 13 millió Bridgestone és Firestone köpenyt rendelnek vissza. A bíróság kimondja, hogy a borulásokat a gyártási hibás abroncsok okozták.
2001 – Jacques Nasser nyugdíjba vonul, a cég 7 424 000 járművet ad el világszerte.
Ford GT-40 koncepcióautó
2003. június 13. – A cég 100. születésnapja. Ennek tiszteletére mutatják be az új Ford GT-t.
2004 – A Red Bull Racing megvásárolja a Jaguar F1 csapatot.
2005. július 11. – Színre lép az első gáz-elektromos hibrid Ford SUV, a Mercury Mariner.
2005. november 1. – A Bridgestone-Firestone North American Tire LLC 240 millió dollár kártérítést fizet a kétmilliárd dolláros veszteséget elkönyvelő Fordnak.
2005. december 22. – A United Auto Workers megállapodik a Forddal, hogy munkaóránként 99 centet fizet az egészségbiztosítási alapba.
2005. december 23. – Bejelentik, hogy a Ford 2 milliárd dollárral megemeli a Jaguar Cars tőkéjét.
2005 – Tizedik éve veszít piaci részesedéseiből a cég, ezáltal átadja a legkelendőbb márka címét a Chevroletnek.
2005-ben 2,9 millió autót adnak el, ami 17,4 százalékos piaci részesedést jelent.
2006. január 23. – A Ford bejelenti, hogy 30 000 munkahelyet szüntet meg, és 2012-ben 14 gyárat állít le. (?)
Források:
The Henry Ford Museum Greenvillage
www.npr.org
www.fordification.com
Forrás: Schuchmann – Kisgyörgy: Közlekedéstervezés, utak
