Nicolas-Joseph Cugnot élete
A Fardier à vapeur névre keresztelt jármű, azaz a világ első autójának alkotója.
1725. február 26-án született tizenkét gyermekes család legidősebb tagjaként Void-Vacon (Lorraine) térségben, szülei gazdálkodással foglalkoztak.
1743 és 1763 között az osztrák hadseregben szolgált, 1745-ben tisztté avatták.
A bányákban már sok helyen használtak gőzgépeket, ezek indították be fantáziáját. A gőzgépekkel kapcsolatos kutatások akkoriban élvonalbelinek számítottak. Denis Papin elméletein alapuló konstrukcióját Newcomentől és Watt-tól függetlenül dolgozta ki.
Állítólag 1763-ban épített egy gőzhintómintát.
Feltalált egy fartöltetű puskát, újítását a francia hadsereg alkalmazta.
A Paris Arsenalban vállalt tanári állást, itt volt Európa egyik legnagyobb könyvtára.
Katonai mérnöknek tanult, több könyvet is írt (Az ókori és modern hadművészet elemei, 1766, Az erődítés elmélete, 1768, Az elméleti és gyakorlati hadjáratú erődítés, 1769), az erődök szakértője volt.
1765-ben kezdett gőzgépeken alapuló haditechnikai eszközök fejlesztésébe, ekkor kérte fel a Choiseul herceg hadügyminiszter.
Elsők között alkalmazott kilincsművet. A dugattyú függőleges mozgását forgó mozgássá alakította át.
1769-ban készült el a Gőzszekér (Fardier à vapeur) kis méretű változata. 1769. október 23-án futotta első próbakörét. 15 percet futott 3,4 km/óra körüli sebességgel. Cugnot 22 000 fontnyi plusz pénzt kapott költségeire.
1770-ben lett menetkész a teljes méretű kivitel. Novemberben tette meg első métereit. Elsősorban ágyúk vontatására szánták, a cél az volt, hogy 4 személyt és 4-5 tonnát (forrásonként eltérő) 7,8 kilométerre vontasson el egy órán belül. 2,5 tonna volt a saját tömege, a hátsó tengelyre kettő, az első egy kerék került. Ez utóbbit hajtotta két dugattyú és kilincsmű révén a gőzmotor. Fogasléces kormányzása rendkívül fejlettnek számított. Bizonyos források szerint egyszer 4 embert szállított és 3,6 km/óra volt a sebessége. Mindig újra kellett tölteni a kazán tüzelőanyaggal, majd fel kellett hevíteni, így a menetidők jelentősen megnőttek. A konstrukció igen instabil volt a kedvezőtlen súlyelosztás okán. Párszor kipróbálták, de nem vált be, így abbahagyták a fejlesztését. 1800-ban átkerült a Conservatoire National des Arts et Métiers múzeumba. A Cugnot-féle vontató 2005-ig a tehergépjárművek műszaki érvényességét igazoló okiraton is szerepelt.
1771-ben állítólag téglafalnak ütközött, Cugnotot pedig előállították veszélyes vezetés miatt. Sokan ezt tartják számon az első autóbalesetként, illetve motorizált járműhöz köthető közlekedési szabálysértéseként, de korántsem biztos, hogy igaz a történet. Először 1804-ben írtak erről, 33 évvel az esetet követően.
1789-ben, a francia forradalmat követően Cugnot 1772-ben – XV. Lajos által – megállapított, 600 livres nyugdíját megvonták és Brüsszelbe száműzték, ahol szegényen élt. Egy jótékony brüsszeli hölgy támogatta.
Nem sokkal halála előtt Bonaparte Napoleon visszaállította nyugdíját és visszahívta Párizsba.
1804. október 4-én halt meg. Nőtlen volt, gyermekei sem születtek.
2010-ben a ParisTech tanulói készítettek egy működő másolatot, amit a 2010-es Párizsi Autószalonon be is mutattak.
https://trains.fandom.com/wiki/Nicolas-Joseph_Cugnot
https://en.wikipedia.org/wiki/Nicolas-Joseph_Cugnot
https://lefardierdecugnot.fr/N-J-%20Cugnot.htm
https://www.lyceecugnot.fr/le-lyc%C3%A9e-1/histoire-du-lyc%C3%A9e/nicolas-joseph-cugnot/
https://pantheon.world/profile/person/Nicolas-Joseph_Cugnot/
http://www.themotormuseuminminiature.co.uk/inv-nicolas-cugnot.php